Jó tudni, ha devizát váltanánk: árfolyam-cunami várható Ázsiából a dollár miatt
Külföldre sokan utazunk, devizát sokan váltunk, de ettől még nem kell tisztában lennünk olyan pénzügypiaci elméletek alakulásával, mint például a „dollármosoly”. Most mégis érdemes lehet egy pillantást vetni rá, mert az elmélet egyik kidolgozójától komoly figyelmeztetés érkezett. A dollár már nem oly mosolygós, és ebből akár globális devizapiaci földrengés származhat. A nagy mozgások hatása alól pedig a forint árfolyama sem szokott kimaradni.
Az eredeti elmélet, ami sokáig működött, aztán egyszer csak már nem: amikor erőteljes a globális növekedés, a dollár gyengül a többi deviza ellen, mikor azonban globális recesszió van, vagy az amerikai gazdaság túlteljesít – a dollár lesz a barátod.
Eltorzult a dollármosoly
Az elmúlt napokban-hetekben azonban olyan tektonikus eseményeket láthattunk a devizapiacokon, amelyek arra utalnak, hogy ezek a bejáratott összefüggések már nem igazán működnek. Sőt mi több, olyan folyamatokba torkollhatnak, amelyek cunamit indítanak el.
Az érzékeny földrajzi pont Ázsia – figyelmeztet a Bloomberg jelentése szerint Stephen Jen, az Eurizon SLJ Capital vezérigazgatója. Ami elindulhat, az valóban cunami méretű: nem kizárt, hogy az ázsiai országok hirtelen 2500 milliárd dollártól (900 ezermilliárd forint) szabadulnának. A világban fontos egyensúlytalanság alakult ki, ami a dollárt sebezhető helyzetbe sodorta – írta Jen.
A veszélyre többek közt a tajvani dollár hétfői történelmi megugrása hívta fel a figyelmet, Jen a probléma dimenzióját rajzolta meg.
Részvénypiac: a vámháború devizaháborúvá fajulhat
Valóságos őrület alakult ki az ázsiai devizapiacokon, a nagy dollárkitettségű ázsiai országok devizái erősödésnek indultak a dollárral szemben. A részvénypiac továbbra is a Fehér Házra figyel, az amerikai elnök által ígért vámmegállapodásokra vár. Szerdán az amerikai jegybank kamatdöntő ülést tart
A hegy, ami leomolhat, évek alatt nőtt ekkorára. Az ázsiai exportőrök hatalmas kereskedelmimérleg-többleteket értek el az USA-val szemben – ezeket kívánja Donald Trump elnök mérsékelni –, ennek révén rengeteg dollárjuk lett, és felhalmozták a világ legfelkapottabb tartalékdevizáját az ázsiai befektetők is.
A dollár halmozása: gigászi összegekről van szó, és nem is fedezett pozíciókról
Ahogy a kereskedelmi háború halad előre, az ázsiai befektetők gyorsuló mértékben szállhatnak ki dollár pozícióikból, illetve fedezeti ügyleteket köthetnek.
A problémát még robbanékonyabbá teszi, hogy a hatalmas kereskedelmi többletekkel rendelkező országok – mint Kína, Tajvan, Malajzia és Vietnám – főleg „pőre”, azaz fedezetlen dollárpozíciókkal rendelkezhetnek.
Vagyis aki nem lép időben a dollár ingadozásai idején, annak növekedhetnek a veszteségei.
Úgy sejtjük, az ázsiai exportőrök és intézményi befektetők dollárfelhalmozása szélsőségesen nagy lehet – 2500 milliárd dollár nagyságrendje, vagy ekörül –, és ez éles leértékelődési veszélyt jelent a dollárra az ázsiai devizákon keresztül
– írta Joana Freire-rel közös jegyzetében Jen.
Várható euróárfolyam: nehéz megmondani, mi történik, ha minden borul a világban
Az ázsiai devizák máris erősödnek. Ez a feltörekvő piaci devizák csoportja, amelyhez a közép-európai devizákat is sorolni szokták. Az elmúlt egy hónapban a forint is csakugyan majdnem 5 százalékot erősödött a dollár ellenében – az év eleje óta már több mint 10-et –, e hét ázsiai felfordulását azonban nem követte le, és ha egy hatalmas ázsiai dolláreladási hullám sokkolná a világpiacot, nehezen kiszámítható, annak milyen devizaárfolyam-hatásai lennének Európában.
A forint árfolyama: az euró maga sem védett a sokkoktól
A forint – és a magyarok pénztárcája – szempontjából az az elsődleges, mindez az euróárfolyamában hogyan csapódik le.
A jelentés szerint most éppen az történik, hogy a tajvani dollár évtizedek óta nem tapasztalt megugrása nyomán sokan arra számítanak: az ázsiai döntéshozók készek megengedni devizáik erősödését a dollárral szemben, miközben a hatalmas amerikai vámok elkerülése érdekében kereskedelmi megállapodások megkötésére törekednek Washingtonnal.
Az Európai Unió is tárgyalni szeretne, az európai devizák árfolyamait azonban az is döntően befolyásolhatja, ha Ázsiából kiindulva globális felfordulás keletkezik.
A bot az amerikai kezekből átkerült az ázsiai kezekbe
A katalizátor és a megnövekedett veszélyérzet forrása most a vámháború, de megemlítendő, hogy a „dollármosoly” elmélet felborulásáról már jóval korábban elkezdtek beszélni a közgazdászok.
Erről írt már például tavaly szeptemberben Nicholas Wall, a J.P. Morgan Asset Management fő devizastratégája: a dollár már nem biztos, hogy menedék bajok idején. A következőket írta nyolc hónappal ezelőtt, és részben „prófétainak bizonyult”:
A külföldi befektetők nettó pozíciója az USA-ban kimondottan romlott 2008 óta. A portfólióbefektetéseken belül ezt majdnem teljesen az hajtotta, hogy a nettó részvénypozíció kb. 10 százalékról közel mínusz 10 százalékra romlott, hiszen a belföldi és nemzetközi befektetők is az amerikai részvény növekedési sztoriba halmozták a pénzt. Korábbi recessziók során a kockázatos eszközökbe befektetett amerikai tőkét hazavitték, a dollárt erősítve. Ma, tekintve a nettó pozíciót, úgy hisszük, a tőke ehelyett visszaáramlik a nemzetközi piacra, mint Tajvan Japán és Korea, ha az amerikai részvények esnének és ha a Fed recesszió esetén csökkenti az amerikai állampapírok hozamát. A pénz a teljesítményt is követte, tehát ha a jelenleg népszerű befektetés az amerikai techbe megfordul, az erősítheti ezt a dinamikát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.