Hatszázmilliárd dolláros olvadást is bevállal a Norvég Alap
Donald Trump vámháborújában még a sokat emlegetett okos pénzeket kezelő profik keze is megremegett. A világ legnagyobb befektetője, Nicolai Tangen ellenben azt mondja: a Norvég Alap akár 600 milliárd dolláros veszteséget is bevállal, de kiüli a vámháború hullámvölgyeit. Vajon igaza lesz?
Olvadásra készül a Norvég Alap
Nicolai Tangen irányítja a világ legnagyobb pénzalapját, Norvégia 1800 milliárd dolláros szuverén vagyonalapját. Nagyjából a portfólió felét teszik ki az amerikai részvények és kötvények, de a részvények vannak túlsúlyban. Tangen úgy látja, hogy ha a globális kereskedelmi rendszer széttöredezik, akkor
a Norvég Alap értékének egyharmada leolvadhat a gazdasági lassulás és a gyorsuló infláció miatt.
Komor jóslat, pláne, hogy az alap idei teljesítménye eddig stagnálás. Bár ez csak annak köszönhető, hogy az európai részvénypiac eddig ellensúlyozta az amerikai zuhanás hatását.
Egy időben zajlik egy háború, egy hidegháború, egy technológiai háború és egy kereskedelmi háború
– mondja Tangen, aki szerint kulcskérdés a védekezés, s jelenleg úgy látja, nem igazán lehet védekezni a most érvényes forgatókönyv ellen. Legfeljebb csak a nagyon hosszú távú és diverzifikált működés segíthet.
Mit a hoz az új század?
A Norvég Alap eleve hosszú távon gondolkodik, hiszen azért jött létre, hogy az ország olajbevételének egy részét félretegyék az olaj utáni korszakra. És a történelmi tapasztalat is azt mutatja, hogy jól jártak azok a részvénybefektetők, akik a hetvenes évek olajválsága idején, majd a dotkomlufi szétpukkanásakor s a globális pénzügyi válságban is kitartottak a részvénypiac mellett, az osztalékokat gondosan újra befektetve. Mondhatni,
a 20. században a válságok kiülése volt a nyerő stratégia.
Nem szabad azonban arról sem elfeledkezni, hogy a 19. századot a részvények alacsonyabban zárták, mint ahogyan kezdték. Akkor a kötvények voltak a nyerő befektetések. Annál is jogosabb most a felvetés, mert Trump elnök az aranykor vámjait és William McKinley elnökségét tartja szem előtt. Márpedig McKinley 1897-ben lépett hivatalba.
Vajon a tőzsde történelme újabb fordulatot vesz Donald Trump elnöksége alatt?
És a részvények leértékelődnek?
Kiülés helyett arany és aktivitás?
Sokan vitatják Tangen álláspontját, mondván, a kiülés nem jó stratégia. Sokkal célravezetőbbek az aranybefektetések és az aktív kereskedés. Szóba jöhetnek még az inflációtól védett kötvények (TIPS) is, de elemzők ezekkel kapcsolatban az esetleg magasan ragadó kamatkörnyezet veszélyeire figyelmeztetnek.
Bár azt is elismerik az elemzők, hogy Tangen számára egyik sem jöhet szóba. Aranyat nem vásárolhat, mert alapja a norvég jegybank része. És az aktív kereskedés sem járható út az alap méretei miatt:
nehézkes, mint egy olajtanker.
Valószínű, hogy az alap szempontjából a kiülés a legjobb stratégia, s legfeljebb kisebb kormánykiigzítások várhatók, mint például, hogy tavaly csökkentették az amerikai technológiai szektor súlyát.
Ezzel szemben a kisbefektetők számára járható út lenne az aktív befektetés. Ám az áprilisi vámvihar azt mutatta, hogy a kicsik ragaszkodnak a részvényeikhez, sőt, bátran belevettek az esésbe. És egyelőre veszteségben ülnek. Eközben a nagy alapkezelők hamar eldobálták a részvényeiket. Ez azért érdekes, mert a profik és az amatőrök is éppen ellentétesen viselkedtek ahhoz képest, amit a 20. században megszokhattunk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.