Meglepő reakciókat váltott ki a befektetőkből az elmúlt hetek piaci zűrzavara. Miközben a stabil szereplőknek tartott professzionális befektetők eladtak, a remegő kezűként elkönyvelt kisbefektetők bátran belevettek az esésbe. Vajon kinél van az okos pénz?
Idén a fedezeti alapok részvényeladásai ezermilliárd dollárral múlták felül a részvényvásárlásaikat. Miközben a JPMorgan szerint a kisbefektetők havi 50 milliárd dolláros nettó részvényvásárlást hajtottak végre. Rácáfolva a Wall Streeten régóta uralkodó vélekedésre, mely különbséget tesz az intézményi befektetők okos pénze és a kisbefektetők buta bankói között. Mondván, az előbbiek a fundamentális adatokra és technikai elemzésekre támaszkodnak, míg az utóbbiak hajlamosak a félelem és a kapzsiság alapján dönteni.
Hatalmas részvénypakkokon ülnek lakossági befektetők, akik hosszú távon gondolkodnak és a piaci viharok idején is ésszerűen viselkednek
– hangsúlyozta Victor Haghani, az Elm Wealth tanácsadó cég vezetője. Hozzátéve: az utóbbi idők meglepő tapasztalata, hogy a nagy alapok veszteségkerülő stratégiát folytatnak, s hamar eldobják a részvényeket, ha esik az árfolyam.
Jól példázza a két befektetői csoport viselkedése közti különbséget Donald Trump felszabadulás napi vámjait követő tőzsdei vihar. A Goldman Sachs fedezeti alapjai április 3-án és április 4-én több részvényt adtak el, mint az elmúlt 15 év bármely más kétnapos időszakában. Míg a nagy intézményi befektetők tőzsdei kitettségét mérő index áprilisban 2023 vége óta a legalacsonyabb szintre zuhant.
Amint a profik kitáraztak, az amatőrök lecsaptak a vételi lehetőségre.
Április 3-án, amikor a széles piacot leképező S&P 500 index 5 százalékot zuhant, 4,5 milliárd dollár értékű részvényt és ETF-et szívtak fel a kisbefektetők – derül ki a JPMorgan lakossági brókereinek adataiból.
Hogy kinek lesz igaza? Nagy kérdés, hogy mikorra áll helyre a piac. Egyelőre kevés jel utal arra, hogy a piaci ingadozások enyhülnének, s még mindig komoly bizonytalanság övezi a Trump-adminisztráció vámpolitikáját. Elemzők arra emlékeztetnek, hogy a 2000-es évek dotkom összeomlása után közel hét évbe telt, mire a széles piaci S&P 500 visszanyerte régi formáját.
Más furcsaságokkal is szolgált az idei év. Amerikában hagyományosan nem szívják mellre a tőzsdei eséseket a befektetők. Évszázados parkett tapasztalat volt a tengerentúlon, hogy a részvénypiac hosszú távon emelkedik, ezért sokan bátran belevettek az esésekbe. Úgy tűnik, azonban, hogy
Donald Trump vámháborújában már nem működik ez a tőzsdei stratégia.
Legalábbis rövid távon biztosan nem. Pedig még maga az elnök is részvényvásárlásra biztatott a közösségi média platformján.
Az idei első negyedév azt mutatja, hogy eddig rövid távon ez volt a legrosszabb éve a méltán népszerű Buy and Dip stratégiának, melynek lényege, hogy eséskor nem szabad gyenge kézzel eladni, hanem bátran vásárolni kell. Most azok a befektetők,
akik akciós részvényeket vásároltak, a gyors nyereség helyett veszteségben ragadtak.
Idén a széles piacot leképező S&P 500 index átlagosan 1,3 százalékot esett azokon a heteken, amikor legalább 1 százalékos egynapos veszteséget szenvedett. A Dow Jones Market Data szerint, az 1920-as évekig visszamenőleg nem volt ennél rosszabb ez a mutató.
Más szóval rövid távon a profiknak lett igaza. Ám a részvénypiac hagyományosan hosszú távú befektetés. A türelmes amatőrök akár nagyot is kaszálhatnak pár év múltán.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.