Döntött az EKB, itt vannak a részletek - Lagarde beszélt saját jövőjéről és a digitális euróról is
Az előzetes elemzői és befektetői konszenzussal teljes összhangban ismét 25 bázisponttal csökkentette az eurózóna irányadó kamatait az Európai Központi Bank (EKB) a csütörtöki ülésén, ezzel nyolcadik alkalommal enyhítve a monetáris unióban a hitelfelvétel költségét. A betéti ráta ezzel 2 százalékra, az alapkamat 2,15 százalékra mérséklődött, visszatérve a legutóbb 2023 elején látott szintekre.
Döntött az EKB, Lagarde hamarosan ismerteti a döntés hátterét
A döntés kimenetelét tekintve szemernyi kétség sem volt a piaci szereplőkben már a bejelentést megelőzően sem, az infláció alakulása ugyanis már több mint lehetővé teszi a kamatok további csökkentését, a gazdasági lendület hiánya pedig valamilyen szinten szükségessé is teszi azt. Az EKB-nak azonban a friss vágás után már lassan elfogy a helye a kamatok további csökkentésére: az elemzők úgy számolnak, a kamatpálya még egyszer kerülhet lejjebb az idén, a betéti ráta így 1,75 százalékon köszöntheti majd az újévet. Arról a szintről pedig már kérdésessé válik a további irány, a további lazítás ugyanis a vámháborús bizonytalanságban akár kontraproduktív is lehetne az infláció potenciális elengedésén keresztül.
Az EKB júniusi kamatdöntésének közvetlen előzménye volt a kedden közzétett inflációs eurózóna-adat, amely még a 2 százalékos várakozásnál is jobb, 1,9 százalékos éves alapú pénzromlásról számolt be a monetáris unióban. Ez az adat azt mutatta, az infláció immáron elérte a központi bank célsávját, amelynek így tovább nőtt a mozgástere a monetáris béklyók lazítását tekintve, egyben bebetonozva a kamatvágás melletti piaci álláspontot.
Lefelé korrigált inflációs pálya, változatlan növekedési prognózis
Az EKB kamatdöntést bejelentő közleményéből kiderül, a testület becslései szerint az infláció 2025-ben átlagosan 2 százalék lehet már a térségeben, 1,6 százalék jövőre, 2027-ben viszont ismét 2 százalék környékén alakulhat majd. A közlés szerint a friss becslések 30 bázispontos lefelé történő korrekciót jelentenek a márciusban kiadott becslésekhez mérten, ennek oka pedig, hogy az EKB szerint
az energiaárak alacsonyabbak lehetnek majd, mint korábban várták, az euró pedig erősebb.
A volatilis elemektől megtisztított maginflációs rátát a testület átlagosan 2,4 százalékra várja az idén, valamint 1,9 százalékra jövőre és 2027-ben is. Ezen a vonalon nem történt lényegi korrekció márciushoz mérten. A GDP-növekedési kilátásokon sem változtatott a testület,
- az idén 0,9,
- jövőre 1,1,
- 2027-ben pedig 1,3 százalékot
várnak a monetáris uniótól, kiemelve, hogy ugyan a vámháborúnak lehetne növekedést csökkentő hatása, a növekvő kormányzati kiadások, főként infrastrukturális és védelmi területeken, azonban ellensúlyozhatják majd a lassulást, akár már középtávon is. Ebben az EKB szerint szerepe lesz a várhatóan növekvő jövedelmeknek és az erős háztartási kiadásoknak is.
A közlemény megjelenését követően az euró nyomban erősödni kezdett, 0,1 százalékot ugrott a dollár ellenében, az euró-forint változatlan maradt 403,5 környékén, a dollárral szemben viszont javítani tudott a devizánk, 353,2-ről 352,6-re módosítva a keresztet.
Lagarde saját jövőjéről és a digitális euróról is beszélt
A kamatdöntést bejelentő közlemény megjelenését követő sajtótájékoztatóján Christine Lagarde, az EKB elnöke, akivel kapcsolatban nemrég felmerült, hogy idő előtt elhagyhatja posztját, hogy átvegye a Világgazdasági Fórum (WEF) vezetését, elmondta: az eurózóna munkanélküliségi mutatója soha nem járt még olyan alacsonyan, mint ahol a legfrissebb adatok szerint most jár, a gazdaság pedig a vártnál erősebben teljesített az első negyedévben, hozzájárulva ezzel a teljes éves növekedési kilátásaik szinten tartásához. A növekedési kockázatok ugyanakkor továbbra is lefelé mutatnak a szakértők szerint.
Fontos, hogy mielőbb létrejöjjön a digitális euró bevezetéséhez szükséges jogi és szabályozási környezet
– tette hozzá Lagarde.
Az EKB elnöke újságírói kérdésre elmondta, a friss kamatvágás mögött nem volt teljes egyetértés, egy tag nem támogatta a 25 bázispontos vágást, ám a jegybank vezetése gyakorlatilag egységesen úgy látja, a jelenlegi kamatszintek mellett jó helyzetből várják, bármi is következik a vámháború forgatagában.A saját jövőjét firtató kérdésre válaszul elmondta, eltökélt célja kitölteni 2027-ig tartó ciklusát:
Egyhamar nem fogják a hűlt helyemet találni az EKB élén.
Lagarde az inflációs pálya kapcsán kiemelte, az előremutató várakozások szerint a pénzromlás stabilan megmaradhat majd a 2 százalékos célsávjuk környékén, az azt, illetve a világgazdaságot övező bizonytalanságot illetően viszont kiemelte, a friss közleményükben a bizonytalanság kifejezés 9-10 alkalommal szerepel, és ez természetesen távolról sem véletlen. Az eurózónába minden bizonnyal hamarosan belépő Bulgária egyik újságírójának kérdésére elmondta, reméli, a bolgárok értékelik majd mindazt, amit az euró adhat az országnak.
Az EKB várható kamatpályájával kapcsolatban kapott kérdésre Lagarde elmondta, véleménye szerint hamarosan elérik a Covid és az ukrán háború okozta sokk kezelésére elinduló monetáris politikai ciklus végét, most viszont már egy másik nehézségre kell reagáljanak, utalva ezzel a vámháborús bizonytalanságra, így az egyik folyamat vége már egyből egy másik folyamat elejévé vált.
A kamatpálya Lagarde szavai szerint immáron nem lefelé folytatódik majd, hanem sokkal inkább oldalra,
úgy tűnik, Lagarde-ék szerint is közel járhatnak már a lazítási hullám végéhez. Ez egyébként az elemzői várakozások alapján nem meglepő.
