Döntött az EKB, itt vannak a részletek - Lagarde beszélt saját jövőjéről és a digitális euróról is
Az előzetes elemzői és befektetői konszenzussal teljes összhangban ismét 25 bázisponttal csökkentette az eurózóna irányadó kamatait az Európai Központi Bank (EKB) a csütörtöki ülésén, ezzel nyolcadik alkalommal enyhítve a monetáris unióban a hitelfelvétel költségét. A betéti ráta ezzel 2 százalékra, az alapkamat 2,15 százalékra mérséklődött, visszatérve a legutóbb 2023 elején látott szintekre.
Döntött az EKB, Lagarde hamarosan ismerteti a döntés hátterét
A döntés kimenetelét tekintve szemernyi kétség sem volt a piaci szereplőkben már a bejelentést megelőzően sem, az infláció alakulása ugyanis már több mint lehetővé teszi a kamatok további csökkentését, a gazdasági lendület hiánya pedig valamilyen szinten szükségessé is teszi azt. Az EKB-nak azonban a friss vágás után már lassan elfogy a helye a kamatok további csökkentésére: az elemzők úgy számolnak, a kamatpálya még egyszer kerülhet lejjebb az idén, a betéti ráta így 1,75 százalékon köszöntheti majd az újévet. Arról a szintről pedig már kérdésessé válik a további irány, a további lazítás ugyanis a vámháborús bizonytalanságban akár kontraproduktív is lehetne az infláció potenciális elengedésén keresztül.
Az EKB júniusi kamatdöntésének közvetlen előzménye volt a kedden közzétett inflációs eurózóna-adat, amely még a 2 százalékos várakozásnál is jobb, 1,9 százalékos éves alapú pénzromlásról számolt be a monetáris unióban. Ez az adat azt mutatta, az infláció immáron elérte a központi bank célsávját, amelynek így tovább nőtt a mozgástere a monetáris béklyók lazítását tekintve, egyben bebetonozva a kamatvágás melletti piaci álláspontot.
Lefelé korrigált inflációs pálya, változatlan növekedési prognózis
Az EKB kamatdöntést bejelentő közleményéből kiderül, a testület becslései szerint az infláció 2025-ben átlagosan 2 százalék lehet már a térségeben, 1,6 százalék jövőre, 2027-ben viszont ismét 2 százalék környékén alakulhat majd. A közlés szerint a friss becslések 30 bázispontos lefelé történő korrekciót jelentenek a márciusban kiadott becslésekhez mérten, ennek oka pedig, hogy az EKB szerint
az energiaárak alacsonyabbak lehetnek majd, mint korábban várták, az euró pedig erősebb.
A volatilis elemektől megtisztított maginflációs rátát a testület átlagosan 2,4 százalékra várja az idén, valamint 1,9 százalékra jövőre és 2027-ben is. Ezen a vonalon nem történt lényegi korrekció márciushoz mérten. A GDP-növekedési kilátásokon sem változtatott a testület,
- az idén 0,9,
- jövőre 1,1,
- 2027-ben pedig 1,3 százalékot
várnak a monetáris uniótól, kiemelve, hogy ugyan a vámháborúnak lehetne növekedést csökkentő hatása, a növekvő kormányzati kiadások, főként infrastrukturális és védelmi területeken, azonban ellensúlyozhatják majd a lassulást, akár már középtávon is. Ebben az EKB szerint szerepe lesz a várhatóan növekvő jövedelmeknek és az erős háztartási kiadásoknak is.
A közlemény megjelenését követően az euró nyomban erősödni kezdett, 0,1 százalékot ugrott a dollár ellenében, az euró-forint változatlan maradt 403,5 környékén, a dollárral szemben viszont javítani tudott a devizánk, 353,2-ről 352,6-re módosítva a keresztet.
Lagarde saját jövőjéről és a digitális euróról is beszélt
A kamatdöntést bejelentő közlemény megjelenését követő sajtótájékoztatóján Christine Lagarde, az EKB elnöke, akivel kapcsolatban nemrég felmerült, hogy idő előtt elhagyhatja posztját, hogy átvegye a Világgazdasági Fórum (WEF) vezetését, elmondta: az eurózóna munkanélküliségi mutatója soha nem járt még olyan alacsonyan, mint ahol a legfrissebb adatok szerint most jár, a gazdaság pedig a vártnál erősebben teljesített az első negyedévben, hozzájárulva ezzel a teljes éves növekedési kilátásaik szinten tartásához. A növekedési kockázatok ugyanakkor továbbra is lefelé mutatnak a szakértők szerint.
Fontos, hogy mielőbb létrejöjjön a digitális euró bevezetéséhez szükséges jogi és szabályozási környezet
– tette hozzá Lagarde.
Az EKB elnöke újságírói kérdésre elmondta, a friss kamatvágás mögött nem volt teljes egyetértés, egy tag nem támogatta a 25 bázispontos vágást, ám a jegybank vezetése gyakorlatilag egységesen úgy látja, a jelenlegi kamatszintek mellett jó helyzetből várják, bármi is következik a vámháború forgatagában.A saját jövőjét firtató kérdésre válaszul elmondta, eltökélt célja kitölteni 2027-ig tartó ciklusát:
Egyhamar nem fogják a hűlt helyemet találni az EKB élén.
Lagarde az inflációs pálya kapcsán kiemelte, az előremutató várakozások szerint a pénzromlás stabilan megmaradhat majd a 2 százalékos célsávjuk környékén, az azt, illetve a világgazdaságot övező bizonytalanságot illetően viszont kiemelte, a friss közleményükben a bizonytalanság kifejezés 9-10 alkalommal szerepel, és ez természetesen távolról sem véletlen. Az eurózónába minden bizonnyal hamarosan belépő Bulgária egyik újságírójának kérdésére elmondta, reméli, a bolgárok értékelik majd mindazt, amit az euró adhat az országnak.
Az EKB várható kamatpályájával kapcsolatban kapott kérdésre Lagarde elmondta, véleménye szerint hamarosan elérik a Covid és az ukrán háború okozta sokk kezelésére elinduló monetáris politikai ciklus végét, most viszont már egy másik nehézségre kell reagáljanak, utalva ezzel a vámháborús bizonytalanságra, így az egyik folyamat vége már egyből egy másik folyamat elejévé vált.
A kamatpálya Lagarde szavai szerint immáron nem lefelé folytatódik majd, hanem sokkal inkább oldalra,
úgy tűnik, Lagarde-ék szerint is közel járhatnak már a lazítási hullám végéhez. Ez egyébként az elemzői várakozások alapján nem meglepő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.