Mesterséges intelligencia: most rosszabb lemaradni, mint belebukni?
Buborék és FOMO: két valós veszély, ami aggodalommal tölti el a mesterséges intelligencia piacán mozgó befektetőket. A Big Tech még sohasem költött ennyit erre a technológiára, mint mostanában. De az olyan korai befektetők, mint a japán SoftBank 140 milliárd dolláros kudarca is mutatja, a pénz mennyisége és a technológia töretlen fejődése önmagában nem elegendő a sikerhez. Jókor és jó helyen kell befektetni. És az sem mindegy, mikor száll ki valaki a tőzsdei páternoszterből.
Még sosem költöttek ennyit mesterséges intelligencia fejlesztésekre
Múlt héten beadták a technológiai részvényeket, mire
felerősödött a Wall Street-i varjak hangja,
hogy a fák a tőzsde utcájában sem nőnek az égig. A mesterséges intelligencia fejlesztéséhez nélkülözhetetlen csipeket gyártó Nvidia 5 éves visszatekintésben 1325 százalékot emelkedett. Ám az idei teljesítménye eddig mindössze 31 százalék. Az elmúlt 5 napban pedig közel 7 százalékot korrigált a papír. Némi joggal emlegetik pesszimista elemzők, hogy akár a buborék kipukkanása is napirenden lehet.
Annál is riasztóbb lenne egy borúlátó forgatókönyv megvalósulása, mert még sosem költött annyit a mesterséges intelligencia fejlesztésére a Big Tech, mint éppen mostanában. A beruházások mértéke aggodalmat kelt a piacon.
A Meta, a Microsoft, az Alphabet és az Amazon is az optimista szcenárióra készül,
ami nem csupán a mesterséges intelligencia elterjedését feltételezi, hanem ezen túlmenően arra épít, hogy a technológiai forradalmi fejlődése nyomán az MI hamarosan okosabb lehet az embernél.
A most záruló amerikai gyorsjelentési szezon piaci visszahangja azt mutatta:
a befektetők aggódnak a mesterséges intelligencia beruházások üteme és mértéke miatt.
A finanszírozási igény olyan szakosított alapkezelőket futtatott fel néhány év alatt, mint a Blue Owl, mely ma már sok milliárd dolláros vagyontömeget görget. És ha porlasztani akarja az üzletek kockázatát, akkor gyakorlatilag minden Wall Street-i játékosra számíthat befektető partnerként, a JPMorgan Chase és a Morgan Stanley bankházaktól egészen a hagyományos eszközkezelőkig, mint amilyen a BlackRock.
Hol a hiba a számításban?
Érdekes paradoxon, hogy az Nvidia, az Alphabet, az Amazon és a Microsoft bőséges profitforrásként tekint a mesterséges intelligenciára. A pénz azonban jórészt abból származik, különösen az Alphabet és a Microsoft esetében, hogy MI-szolgáltatásokat adnak el a vállalkozásoknak. A csetbotok építői folyamatosan pénzt veszítenek, s a következő évekre nézve is csak veszteségek szerepelnek a terveikben.
- Itt van mindjárt az OpenAI. Bár a részvényeseknek publikált adatok szerint az idei 13 milliárd dolláros bevétel jövőre bőven megduplázódhat, elérve a 30 milliárd dollárt, majd 2027-ben ismét duplázást terveznek. Ám ennek ellenére is csak 2029 végére várnak nullszaldót, és 2030-ra remélnek nyereséget. Ha alábbhagyna a mesterségesintelligencia-őrület, vagy az OpenAI értékesítése nem a tervek szerint alakulna, esetleg a tőkebevonást recesszió nehezítené, akkor a befektetők elpártolhatnak, mielőtt nyereségessé válna a startup.
- De nem csak a stratupok, hanem a fehőszolgáltatók oldaláról is megfogalmazódnak aggasztó kérdések. Mark Zuckerbergnek sincs jó válasza arra kérdésre, hogy mi lesz, ha tévednek, s megtorpan a mesterséges intelligencia technológiai rohama.
Nos, erre Zuckerberg azt mondja:
majd belenövünk az infrastruktúrába.
Vagyis jelenleg nincs alternatívája az agresszív építkezésnek, ahogy a Meta, úgy a többi nagy tech cég is a lehető legoptimistább szcenárióra készül. Úgy gondolják, nagyobb kockázat a FOMO, mint a tőzsdei buborék.
Ha minden stimmel, még akkor is ott az időzítés
Iskolapéldája a rossz időzítésnek, ahogy Szon Maszajosi, aki a japán SoftBankkal korai befektetője volt a mesterséges intelligenciának, fél évtized alatt úgy költött el 140 milliárd dollárt 400 startupra, hogy a piacokon végigsöprő MI-őrület sokáig elkerülte őket.
Legnagyobb baklövésük az Nvidia-befektetés volt.
Jó szemmel, már 2017-ben 4 milliárd dollárt fektettek az MI-fejlesztésekhez ma nélkülözhetetlen csipeket gyártó Nvidiába. Ám amikor a kínai verseny hatására 2019-ben beszakadt a kurzus, a SoftBank kiszállt a pozícióból nagyjából 100 millió dollár veszteséggel. Így lemaradtak az árfolyam későbbi megtízszereződéséről.
A korai kudarc nem szegte kedvüket, néhány hónapja közel 5 milliárd dollárt táraztak ki az amerikai telekom szektorból, hogy a felszabadult tőkét a mesterséges intelligenciába fektessék.
