Trump, Grönland és a háborús félelmek – vajon tartós károkat okoznak a geopolitikai sokkok?
A pénzpiacok egyik legnagyobb ellensége a bizonytalanság – és kevés dolog okoz nagyobb bizonytalanságot, mint a geopolitikai feszültségek. A befektetők az elmúlt napokban ismét ezt tapasztalhatták meg, amikor a Donald Trumphoz köthető újabb politikai nyilatkozatok, a Grönland körüli konfliktus, valamint az ebből fakadó vám- és háborús kockázatok világszerte eladási hullámot indítottak el.
A reakció gyors és látványos volt: az amerikai részvénypiac , az állampapírok és a dollár egyszerre kerültek nyomás alá – ami ritka, és általában a pánikszerű hangulat jele.
Egyszerre estek a részvények, a kötvények és a dollár
Kedden az S&P 500 index több mint 2 százalékot esett, miközben az amerikai 10 éves államkötvény hozama 6 bázisponttal 4,27 százalék fölé emelkedett.
Ez azt jelenti, hogy a befektetők eladták a kötvényeket, ami lefelé nyomta az árfolyamukat, és felhajtotta a hozamokat. Eközben a dollár is gyengült az euróval, az angol fonttal és a kanadai dollárral szemben.
Ez a „trifecta” – amikor egyszerre esnek a részvények, a kötvények és a deviza – általában komoly idegességet jelez a piacokon. A klasszikus menedékeszközök közül ezúttal csak néhány profitált:
az arany ára emelkedett, és a svájci frank is erősödött, míg sok más, korábban biztonságosnak tartott eszköz nem nyújtott védelmet.
A geopolitikai pánik gyakran átmeneti
Mindez első látásra komornak tűnik, ám a nagy befektetési házak elemzői szerint érdemes a történelmi tapasztalatokra is figyelni.
A HSBC vezető stratégája, Max Kettner arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt 25 év geopolitikai válságainak mintegy 75 százaléka végül „elfakult” – vagyis az első pánikhullám után a piacok megnyugodtak, és fokozatosan visszakapaszkodtak.
Kettner szerint a befektetők újra és újra elkövetik ugyanazt a hibát: elhiszik, hogy „most minden más”, és hogy az aktuális geopolitikai krízis tartós összeomláshoz vezet. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ez ritkán válik valóra.
Trump mint ismétlődő piaci kockázat
Az elemző párhuzamot von a mostani helyzet és a közelmúlt eseményei között.
Emlékeztet arra, hogy 2025-ben is komoly piaci megingás követte Donald Trump „Liberation Day” vámbejelentéseit, valamint az Izrael és Irán közötti katonai eszkalációt. Ezek az események rövid távon jelentős veszteségeket okoztak, hosszabb távon azonban azok jártak jól, akik nem reagáltak pánikszerűen, hanem átvészelték a volatilis időszakot.
Kettner szerint Trump tárgyalási stílusa jól ismert: gyakran maximalista követelésekkel indít, kemény retorikát használ, majd fokozatosan visszavesz az elvárásokból, és végül kompromisszum születik. A piacok ugyanakkor minden alkalommal az első, legkeményebb üzenetekre reagálnak a legerősebben.
Veszélyzónában, de még nem bajban
A HSBC ugyanakkor nem bagatellizálja a kockázatokat.
Kettner figyelmeztet: az amerikai kamatszintek és a kockázatos eszközök – például a részvények – közel járnak az úgynevezett „veszélyzónához”. Kulcsszintnek tartja a 10 éves amerikai államkötvény 4,4 százalékos hozamát, valamint a 30 éves kötvény 5 százalékos szintjét.
Ha egy újabb eladási hullám ezeket áttörné, az már tartósabb gyengeséget is hozhatna a piacokon, jelenleg azonban az elemző nem ezt tartja a legvalószínűbb forgatókönyvnek.
„Aranyhaj” gazdasági környezet az Egyesült Államokban
Max Kettner szerint az amerikai gazdaság továbbra is egy klasszikus „Goldilocks” – magyarul „aranyhaj” – állapotban van: nem túlfűtött, de nem is lassul veszélyesen. Ez a ritka egyensúly az, amely a részvénypiacok számára hosszabb távon kifejezetten kedvező környezetet teremt, még akkor is, ha rövid távon geopolitikai sokkok rázzák meg a hangulatot.
Az elemző szerint több alapvető tényező is azt támasztja alá, hogy az Egyesült Államok gazdasága ellenálló maradt:
- Stabil gazdasági növekedés: a GDP bővülése nem lassul drámaian, ugyanakkor nem is olyan gyors, hogy inflációs nyomást generáljon.
- Erős munkaerőpiac: a foglalkoztatottság magas, a munkanélküliség alacsony, miközben a bérnövekedés nem szökik el kontrollálatlanul.
- Kezelhető inflációs környezet: az áremelkedés üteme ugyan nem tért vissza teljesen a jegybanki célhoz, de már nem jelent akut veszélyt.
- Támogató monetáris politika: mindez lehetővé teszi, hogy a Federal Reserve kiváró, óvatos hangnemet üssön meg, és ne legyen rákényszerítve újabb agresszív kamatemelésekre.
Ebben a környezetben a piacok továbbra is azt árazzák, hogy 2026-ban két kamatcsökkentés is megvalósulhat az Egyesült Államokban. Kettner szerint jelenleg nincs olyan makrogazdasági fejlemény – sem a növekedés, sem az infláció, sem a munkaerőpiac oldaláról –, amely érdemben megkérdőjelezné ezt a várakozást.
Technikai jelek is a megnyugvás irányába mutatnak
Nemcsak a gazdasági fundamentumok, hanem a piaci technikai indikátorok is azt sugallják, hogy a mostani eladási hullám közelebb lehet a végéhez, mint az elejéhez. A stratégák szerint több olyan jel is megjelent, amely korábban gyakran fordulópontot jelzett a piacokon.
Az egyik legfontosabb ezek közül a volatilitási mutatók viselkedése:
- Backwardation a VIX határidős piacán: a „félelemindex” esetében a rövid távú kontraktusok drágábbak, mint a hosszabb lejáratúak. Ez általában azt jelzi, hogy a befektetők rövid távon már „kiadták magukból” a pánikot.
- Túladott piaci állapot: az ilyen szerkezet sokszor arra utal, hogy az eladások intenzitása elérte a csúcspontját, és egy technikai korrekció vagy felpattanás következhet.
- Csökkenő volatilitási várakozások középtávon: a piac nem áraz tartós bizonytalanságot, inkább átmeneti sokkot.
A hangulat javulását a vállalati oldal is támogathatja. A közelgő gyorsjelentési szezon előtt ugyanis a befektetői várakozások kifejezetten visszafogottak:
- Alacsony profit-előrejelzések: a negyedik negyedévre vonatkozó várakozások mérsékeltek, ami csökkenti a csalódás kockázatát.
- Könnyebben teljesíthető benchmarkok: ebben a környezetben már kisebb pozitív meglepetések is jelentősen javíthatják a piaci hangulatot.
- Potenciális katalizátor a részvénypiac számára: egy jobb-a-vártnál eredményeket hozó gyorsjelentési szezon gyorsan háttérbe szoríthatja a geopolitikai félelmeket.
Mindez együtt azt a képet erősíti, hogy bár a piacok rövid távon idegesek, a fundamentális és technikai háttér egyaránt inkább a stabilizáció, semmint egy elhúzódó összeomlás irányába mutat.
Pánik helyett perspektíva
A mostani geopolitikai sokk jól illeszkedik a történelmi mintázatba: hirtelen, éles piaci reakciót vált ki, de önmagában nem feltétlenül jelenti egy tartós medvepiac kezdetét. A tapasztalat azt mutatja, hogy a geopolitikai válságok inkább a volatilitást növelik meg, mintsem hosszú távon rombolnák a részvénypiacok teljesítményét. A befektetők számára a legnagyobb kockázat sokszor nem maga a geopolitika, hanem a pánikszerű döntéshozatal. Ahogy a HSBC stratégiája is sugallja: a történelem alapján a „most tényleg minden más” narratívája ritkábban igaz, mint ahányszor elhangzik.
