Emelkedő hozam?!
Habár 4,2 százalékon forog, de a befektetők egyre inkább attól félnek, hogy az év végére akár 5 százalékig is emelkedhet az amerikai tízéves hozam. Ennek fő oka a várhatóan lazább monetáris politika a májusi, Fed élén bekövetkező elnökváltást követően.
Nem indokolt a kamatcsökkentés, de mégis várható
Stabil, 2 százalék fölötti GDP-növekedés, 2,5-3 százalék között beragadó infláció és csökkenő munkanélküliség a várakozás. Ez abszolút nem indokolna kamatcsökkentést a Fed részéről, ugyanakkor az új Trump által kinevezendő Fed-vezető, aki a dolgok jelen állása szerint a Black-Rock CIO-ja (befektetési vezetője), Rick Reider lehet, az idén két kamatvágást is keresztülvihet a testületen, s így az alapkamat 3 és 3,25 százalék közé süllyedhet. Egyet a közvetlen kinevezés után, egyet pedig valamikor az ősz folyamán.
Ez pedig fűtheti a piacokat, még úgy is, hogy a munkaerőpiac csak kisebb mértékben válna feszessé.
A feszültség, amelyet a lazább monetáris politika okoz, a hosszabb hozamokon keresztül kerülhet levezetésre. A lazább monetáris politika ugyanis a szorosabb munkaerőpiaccal párosulva, valamint a nyersanyagok felől érkező árnyomásnak köszönhetően magasabb pályára állíthatja a kamatokat. A jelenlegi előrejelzési horizonton, azaz 2027-ig nagy valószínűséggel az infláció nem is fogja elérni a Fed 2 százalékos célját, ez az esemény valószínűleg az évtized végére, vagy a következő dekád elejére marad.
Meddig hajlandók a befektetők finanszírozni az amerikai hiányt?
Ennek köszönhetően pedig ha az újra növekedésnek induló költségvetési hiányt is figyelembe vesszük, amely a tavalyi GDP-arányos 5,4 százalékról idén 6,3, jövőre pedig 6,5 százalékra emelkedhet, miközben a befektetők egyre kevésbé tűnnek hajlandónak az amerikai költségvetési hiányt finanszírozni, érezhetjük a hosszú hozamszintek emelkedésének növekvő valószínűségét.
Az emelkedő hozammal pedig vigyáznunk kell. Hiszen az emelkedő hozam csökkenti a kötvény árfolyamát, azaz ha a befektetésünktől meg kell válnunk menet közben (az elkövetkező tíz évben), akkor könnyen előfordulhat, hogy árfolyamveszteséggel kell kiszállnunk az instrumentumból.
A hüvelykujjszabály szerint minden 1 százalékpontos változás, nagyjából 7 százalékos árfolyamváltozást hoz magával.
Emelkedő hozam esetén árfolyamcsökkenést. Ha viszont a futamidő végéig megtartjuk az eszközt, akkor minden évben zsebre rakhatjuk a 4,2 százalékos hozamot, s a végén a tőkénk megfizetésére is számíthatunk az amerikai állam részéről. Vagyis ebben az esetben, bizonyos értelemben, veszteség nem ér bennünket.
