Üzemanyagár: repeshetnek az autósok az örömtől, folytatódhat a brutális árcsökkenés a benzinkutakon
Tavaly januárban még 75 dollár körüli átlagos olajárat jósoltak az elemzők. Az első csapást az áprilisi vámvihar mérte az olajpiacra. Onnan még visszaépültek az árak. A WTI, a Brent és az Ural jegyzése is visszakapaszkodott 75 dollár közelébe. Ám nyár közepétől megindult a máig tartó hosszú lecsorgás. Decemberben már 50-60 dollár között mozog a három nagy benchmark. Az elemzők egymással versengve publikálják az egyre alacsonyabb olajárprognózisokat.
Izgalom volt bőven, de semmi extrém mozgás
Az olajpiac idei ármozgásai historikusan nem számítanak extrémnek. Különösen nem, ha figyelembe vesszük Donald Trump vámháborúját, a kínai–amerikai kereskedelmi konfliktust, a gázai válságot, az ukrajnai háborút, s a mindezekhez kapcsolódó szankciós hálót. Nyilvánvalóan a legerősebben ható tényező az ukrajnai háború lezárása lenne. Már a többször újrakezdett béketárgyalások és a tűzszünet reménye is rendre lejtőre küldték az olajárakat. Nem véletlenül, hiszen az orosz olajtermelés a globális kibocsátás több mint 10 százalékát adhatja.
Az orosz olajtermelést sújtó szankciók feloldása robbanásszerűen megerősítené a kínálati oldalt.
Egyrészt jócskán csökkenne a rövid távú orosz ellátási zavarok jelentette kockázat, emellett visszaáramlana a piacra a jelenleg tengeren tárolt, jelentős mennyiségű orosz olaj.
Év végére azonban újabb válsággóc alakult ki, mely éppen ellentétesen irányba hat, amennyiben Venezuela amerikai blokádja, s az ország árnyékflottájának feltartóztatása nyomán a karácsonyi ünnepek előtt váratlanul kilőtt az addig a 2021-es mélypontok felé tartó olajár.
A venezuelai kőolaj a globális kínálat mindössze 1 százalékát adja,
ezért a piaci szereplők korábban nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget az esetleges korlátozásoknak. Úgy gondolták, hogy az Egyesült Államok és az OPEC+ termelői csoport növekvő kínálata nagyrészt ellensúlyozza az ellátási zavarok miatti aggodalmakat. Az amerikai elnök által bejelentett teljes és átfogó embargó hozott fordulatot. A piac immár komolyan veszi, hogy az amerikai hadihajók megállítják a szankcionált venezuelai olajszállító tankereket.
Prognózisban nincs hiány az olajpiacon
Az olaj világpiaci ára jövőre tartósan 60 dollár alá kerülhet – legalábbis erre utalnak a nagy befektetési bankok és az Egyesült Államok Energiahivatalának (EIA) friss prognózisai. A szakértők szerint 2026-ban a piacot túlkínálat jellemzi majd, amelyet a gyenge keresletnövekedés és a tovább bővülő OPEC+ és nem OPEC-termelés egyaránt erősít. Ami lefelé tolja az olajárakat.
Hosszan fennmaradó túlkínálatra számít
a holland ABN AMRO Bank, előrejelzésük szerint, a Brent ára a jövő év elején még 58 dollár lehet, de 2026 végére akár 50 dollárra is mérséklődhet. Míg az éves átlagárat 55 dollárra teszik.
A Reuters november végi elemzői felmérése alapján a WTI jövőre átlagosan 59 dollárra eshet, míg a Brent 62 dollár körül alakulhat.
A Goldman Sachs ennél is nagyobb esést lát: a WTI átlagát 53 dollárra várja jövőre. Ugyanakkor úgy vélik, hogy a piac jövőre ledolgozza a túlkínálati hullámot, s 2027-re ismét egyensúlyba kerül.
Jelenleg, talán
a JPMorgan elemzése a legmerészebb:
szerintük a Brent olaj hordónkénti ára 2027-re akár a 30 dollárig is eshet a világpiacra ömlő túlkínálat hatására.
