Rekorddöntés a magyar megtakarításoknál: 118 ezermilliárd forint felett a lakossági vagyon – de jó helyen van a pénz?
Új történelmi csúcsra emelkedett a magyar háztartások pénzügyi vagyona: 2025 végére elérte a 118 616,5 milliárd forintot, ami éves alapon 8,8 százalékos növekedés. A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint nemcsak a megtakarítások összege nőtt látványosan, hanem a szerkezetk is érdemben átalakult.
A számok egyértelmű üzenetet hordoznak: a lakosság pénzügyi tudatossága erősödik, ugyanakkor a klasszikus megtakarítási formák dominanciája mérséklődik, és egyre nagyobb teret nyernek a piaci alapú befektetések.
Rekordszintű vagyon – dinamikus növekedés mellett
A pénzügyi eszközök állománya 2025 végére meghaladta a 118,6 ezermilliárd forintot. A növekedés mögött több tényező áll: a jövedelmek emelkedése, az infláció mérséklődése, valamint a kedvező tőkepiaci környezet.
Ugyanakkor a bruttó vagyon bővülésével párhuzamosan a kötelezettségek is jelentősen emelkedtek. A háztartások tartozásállománya 13,1 százalékkal nőtt, megközelítve a 18 820 milliárd forintot. A hitelek volumene 15 790 milliárd forintra emelkedett, ami 13,7 százalékos bővülés.
Mindezek ellenére a nettó pénzügyi vagyon – vagyis a tartozásokkal csökkentett megtakarítás – így is 8 százalékkal gyarapodott, és 2025 végén megközelítette a 99 800 milliárd forintot.
Átalakulóban a lakossági portfólió
A legérdekesebb változás nem pusztán az összeg nagysága, hanem az összetétel átrendeződése:
- A bankbetétek állománya 8,7 százalékkal nőtt 2025-ben, és meghaladta a 17 400 milliárd forintot. A betétek túlnyomó része továbbra is lekötés nélküli folyószámlabetét, ami arra utal, hogy a lakosság jelentős része még mindig likvid formában tartja pénzét. Ez biztonságot jelenthet, ugyanakkor alacsony kamatkörnyezetben reálértékvesztéssel is járhat, ezért a megtakarítási számlák és lekötött betétek szerepe felértékelődik, különösen azok számára, akik rövid távon is szeretnék kamatoztatni pénzüket.
- A háztartásoknál lévő készpénz mennyisége 4,7 százalékkal nőtt, és 7400 milliárd forint fölé emelkedett. Bár aránya a teljes portfólión belül 6,5 százalékról 6,2 százalékra csökkent, nominálisan továbbra is jelentős összeg parkol kamatozás nélkül.
- Az állampapírokat is tartalmazó kötvényállomány 15 551,7 milliárd forinton gyakorlatilag stagnált. A korábbi évek kiemelkedő lakossági kereslete mérséklődött, ami a kamatkörnyezet változásával és az alternatív befektetési lehetőségek erősödésével magyarázható. Ennek következtében a kötvények portfólión belüli aránya 14,3 százalékról 13,1 százalékra csökkent.
A nagy nyertesek: részvények és befektetési alapok
- A háztartások által közvetlenül birtokolt tőzsdei részvények állománya közel 35 százalékkal emelkedett, elérve a 3940 milliárd forintot. A növekedés mögött részben friss befektetések, részben a kedvező piaci árfolyammozgások állhatnak. A részvények súlya a teljes pénzügyi portfólión belül 2,7 százalékról 3,3 százalékra nőtt.
- A befektetési jegyek portfóliója bő egyötödével emelkedett, és megközelítette a 16 400 milliárd forintot. Ezzel az év végére a háztartások már több pénzt tartottak befektetési alapokban, mint állampapírban. A befektetési jegyek aránya 12,4 százalékról 13,8 százalékra nőtt, ami a lakossági befektetési kultúra érdemi fejlődését jelzi.
Mit jelent mindez a megtakarítási számlák szempontjából?
A számok alapján egyértelmű, hogy a magyar háztartások pénzügyi vagyona növekszik, de egyre tudatosabb szerkezetben.
A megtakarítási számlák szerepe ebben a környezetben kettős:
- Stabil alapot biztosítanak a likvid tartalék számára.
- Átmeneti parkolópályát jelentenek a befektetések előtt.
Aki kizárólag folyószámlán vagy készpénzben tartja a pénzét, az gyakorlatilag lemond a hozamról, ám a teljes vagyon tőkepiaci eszközökbe helyezése indokolatlan kockázatot jelenthet.
Hogyan érdemes felépíteni a pénzügyi struktúrát 2026-ban?
A jelenlegi trendek alapján egy kiegyensúlyozott stratégia indokolt:
- Likvid tartalék: 3–6 havi megélhetési költség látra szóló megtakarítási számlán vagy könnyen hozzáférhető konstrukcióban.
- Rövid távú célok: lekötött betétek vagy alacsony kockázatú eszközök, amelyek a folyószámlánál magasabb kamatot biztosítanak.
- Hosszú távú vagyonépítés: befektetési alapok, részvények, TBSZ-konstrukciók vagy egyéb diverzifikált megoldások, amelyek képesek meghaladni az inflációt.
A kulcskérdés: növekszik a vagyon – de megfelelő ütemben?
A 8,8 százalékos bruttó vagyonnövekedés és a 8 százalékos nettó gyarapodás kedvező képet fest, ezzel együtt a kötelezettségek két számjegyű bővülése arra figyelmeztet, hogy a hiteloldali dinamika erőteljes.
A valódi pénzügyi stabilitást nem pusztán a megtakarítások növekedése, hanem azok minősége és szerkezete határozza meg. A 2025-ös adatok azt mutatják, hogy a magyar háztartások egyre inkább a piaci alapú, hozamorientált megoldások felé fordulnak.
A következő évek kulcskérdése az lesz: a megtakarítások képesek lesznek-e tartósan meghaladni az inflációt és ellensúlyozni a hitelállomány növekedését. Egy biztos: a pénz ma már nem maradhat tétlen. A rekordösszeg önmagában nem garancia a pénzügyi biztonságra – a tudatos szerkezet és a megfelelő eszközválasztás viszont igen.
