Veszik a vállalatot, mint a cukrot, Magyarország és a régió sem marad ki
Bár a felvásárlási piac sokat várt Donald Trump üzletbarát politikájától, az áprilisban elindított vámháború szinte befagyasztotta a piacot, ami csak az év második felére kezdett el olvadni. A globális M&A-ügyletek összértéke az elmúlt négy évet tekintve 2025-ben első alkalommal haladta meg a 4000 milliárd dollárt: az előző évi 3170 milliárd dollárról 2025-ben közel 4600 milliárd dollárra nőtt az LSEG (London Stock Exchange Group) adatai szerint. A globális M&A-ügyletek száma eközben enyhén emelkedett: a 2024-es 52 057-ről 53 366-ra nőtt a tavalyi évben.
A vevők diktáltak tavaly a felvásárlási piacon
Mindez Sahin-Tóth Balázs, az A&O Shearman Budapest M&A-praxisának vezető ügyvédje szerint azt eredményezte, hogy inkább vevői piac alakult ki, így az eladók sokszor kénytelenek voltak olyan feltételeket elfogadni, amelyek korábban nem voltak jellemzők. Ilyenek például a felvásárolt cég eredményéhez kötött kifizetések (earn-out) vagy más fizetési feltételek, halasztott kifizetések vagy épp az alacsonyabb ár. Összességében azonban a globális tranzakciós piac élénkült a protekcionista lépések ellenére, pedig a magántőkeszektor aktivitása sem bizonyult erősnek, sem eladói, sem vevői oldalon.
A magántőke tranzakciókat nehezítik a továbbra is magas kamatok vagy épp a cégérték meghatározásának nehézsége a vámok okozta bizonytalanság miatt.
A versenyjogi gyakorlat ugyanakkor segítette a tranzakciókat az elmúlt évben, ez a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tevékenységén is észlelhető, így például a telekom szektorban olyan ügyleteket is engedélyeztek, ami korábban talán nehezebben ment volna át. Emögött a nemzeti bajnokok megerősítésének vágya is állhat, ugyanakkor a versenyjogi lazítás Mario Draghi jelentéséből is levezethető.
A szakember szerint világszerte a mesterséges intelligencia és a védelmi ipar vezette a tranzakciós kedvet, aminek fontos példája a Czechoslovak Group (CSG) nemrégi bevezetése az amszterdami tőzsdére, ami minden idők legnagyobb hadiipari IPO-ja volt.
Nemcsak a tőke be-, de a kiáramlását is szabályoznák
A felvásárlási piac szempontjából a kifektetések kérdése is kulcsfontosságú, amit egyre inkább a küldő országok is szabályoznak. Kínában ez már régóta bevett gyakorlat és az Egyesült Államok részéről is vannak erre utaló lépések. Kőmíves Attila, az A&O Shearman Budapest uniós és versenyjogi praxisának vezető ügyvédje szerint az Európai Unióban is felmerült a kifektetések szabályozása, ám az uniós döntéshozatal sebességét ismerve ez nem a közeljövőben fog bekövetkezni.
A külföldi működő tőke (FDI) uniós szabályozása is felmerült, ám a jelenlegi tervek szerint a kérdés megmaradna a tagállamok kezében, csupán az engedélyezési folyamatot egységesítenék, és bevezetnének egy olyan lépcsőt – ilyen több országban már működik –, ahol a tiltás és az engedélyezés mellett a befektetéssel kapcsolatos aggályok megoldására is születne javaslat.
Az uniós adatok szerint mintegy háromezer esetben zajlott tavaly engedélyezési eljárás, aminek a tagállamok mindössze egy százalékát blokkolták,
míg az ügyletek 9 százalékát engedélyezték bizonyos módosításokkal. Bár pontos magyar adat nincsen, a Nemzetgazdasági Minisztérium azt kommunikálja, hogy az FDI-ügyletek nagyjából 2 százaléka esetében születik elutasító határozat, mint amilyen az Alföldi tej ügyében. Ez tehát nagyjából hasonló az uniós átlaghoz.
A külföldi befektetések azonban mindenhol hordoznak politikai kockázatot is, ezt nem lehet pusztán jogi kérdésként értelmezni, sokszor a megoldást diplomáciai szinten lehet csak megtalálni, és van, hogy úgy sem.
Magyarországon és a térségben is voltak nagy ügyletek
A tranzakciók Európában is felpörögni látszanak, amit segítenek az amerikainál kedvezőbb értékelések is, így a tavalyi második fél évben az ügyletek összértéke 23 százalékkal nőtt az első fél évhez képest, és ez a dinamika a idén is folytatódhat. Közép-Európában is nőtt a tranzakciók összértéke tavaly, így a régióban 1570 ügyletet kötöttek meg 33,9 milliárd dollár értékben, szemben az egy évvel korábbi 1474 tranzakció 23,1 milliárd dolláros értékével. A térség legnagyobb üzletei közé tartozik a Santander Bankj Polska 49 százalékának megvásárlása az Erste Group által 7,739 milliárd dollár értékben.
A régióban a második legnagyobb ügylet a Zentiva cseh generikus gyógyszergyártó megvétele volt az amerikai GTCR magántőkealap részéről, ami 4,81 milliárd dolláros tranzakció volt. A lettországi Rimi Baltic szupermarketláncot 1,381 milliárd dollárért vette meg a dán Salling Group.
Magyarországon a tavalyi évben 65 tranzakcióra került sor 369 millió dollár értékben,
ami a korábbi években jellemző tranzakciós értékre emlékeztet, miután 2024-es adatokban a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér megvétele is szerepel. A tavalyelőtti év ügyletszámán (57) ez nem jelent kiugrást, de a tranzakciós értéken (4,751 milliárd dollár) már erőteljes hatást gyakorol. A védelmi szektort érintő konszolidáció is folytatódott: mintegy 230 millió dollár összértékű tranzakciósorozat valósult meg a magyar állam és a 4iG csoport informatikai és távközlési vállalat között. A kisebb léptékű ügyletek a médiától az egészségügyig számos ágazatot érintettek.
A kínai Wanhua pedig a birtokában lévő magyarországi BorsodChem segítségével szerezte meg a francia Vencorex vállalat egy részét.
