Erről beszélt Varga Mihály, és Magyarország még tovább javított: épülnek a védbástyák
Sosem látott szintre, közel 59,862 milliárd euróra emelkedett Magyarország devizatartaléka a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken közzétett adatai szerint, amelyek a február végi állapotokat tükrözik.
Tovább nőtt a devizatartalék
A devizatartalék több mint 5 százalékkal haladta meg a január végi 56,777 milliárd eurós értéket, miután az aranytartalék értéke 14,891 milliárd euróról 15,52 milliárd euróra nőtt, és emelkedett a készpénzbetétek és értékpapírok értéke is. Az utóbbi főként a jegybanki kötvényállományt jelentheti, mindenesetre
a betétek és kötvények állománya 35,116 milliárd euróról egy hónap alatt 37,867 milliárd euróra nőtt.
Az iráni háború árnyékában azonban ez sem volt elég a forint árfolyamának megtámasztására, így az euró-forint árfolyam a reggeli 387 körüli szintről 390 fölé gyengült. A rekordmértékű devizatartalék ugyanis azóta csökkenhetett némiképp, hiszen mind az arany , mind a legtöbb kötvény veszített értékéből az iráni háború okozta piaci turbulenciák közepette.
Magyarország tartaléka azonban továbbra is rekordközeli szinten lehet, ami középtávon támaszt jelenthet a forintnak a geopolitikai bizonytalanság idején is.
A pénzügyi stabilitás megkerülhetetlen
Varga Mihály jegybankelnök a múlt hónapban egy Szaúd-Arábiában tartott konferencián magyarázta el a forint – az iráni háború miatt megakadt – erősödésének a titkát és azt, hogy mit tesz az MNB a pénzügyi stabilitás elősegítésére. A devizatartalék növelése is egy ilyen tényező, de a jegybank monetáris eszköztára természetesen nem merül ki ennyiben.
A jegybankelnök azt is kifejtette, hogy a szigorú monetáris politika szerepe megkerülhetetlen a pénzügyi stabilitás biztosításában, egyúttal hozzájárul az inflációs várakozások mérsékléséhez és az inflációs cél fenntartható eléréséhez. Varga Mihály ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy
a globális kereskedelem szerkezeti átalakuláson megy keresztül, ezt a geopolitikai feszültségek, az ellátási láncok átrendeződése és az iparpolitika újjáéledése hajtja.
Éppen ezért a stabil makrogazdasági és pénzügyi környezet elengedhetetlen ahhoz, hogy ezek az együttműködési formák tovább fejlődhessenek.
