Pánikszerű eladási hullám söpört végig az ázsiai piacokon
Történelmi zuhanással reagáltak az ázsiai tőzsdék az energiapiaci feszültségek gyors erősödésére. A befektetők attól tartanak, hogy a Közel-Keleten eszkalálódó konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli helyzet az olaj- és gázárak további emelkedését hozza, ami újra felpörgetheti az inflációt és késleltetheti a kamatcsökkentéseket világszerte.
A legsúlyosabb esést a dél-koreai piac szenvedte el:
a szöuli tőzsde irányadó indexe, a Kospi szerdán 12 százalékot zuhant, ami minden idők legnagyobb egynapos visszaesése. A piac már kedden is jelentős nyomás alatt volt, akkor 7 százalékkal esett az index, így két nap alatt rendkívüli mértékű értékvesztés következett be.
A technológiai szektor kapta a legnagyobb ütést
Az eladási hullám különösen a technológiai és félvezetőipari vállalatokat érintette. A befektetők ezekből a papírokból menekültek leggyorsabban, mivel ezek a cégek különösen érzékenyek a globális gazdasági lassulásra és a kamatkörnyezet alakulására.
A negatív hangulat gyorsan átterjedt a régió többi piacára is.
- Japánban a Nikkei index közel 4 százalékkal csökkent,
- és a szélesebb piacot követő TOPIX index is hasonló mértékben esett.
Charu Chanana, a szingapúri Saxo befektetési stratégiáért felelős vezetője szerint a piaci reakció már túlmutat egy egyszerű hírreakción.
Az ázsiai eladási hullám kezd rendezetlenné válni, mert a piacok már nem egy rövid életű sokkként kezelik a helyzetet – mondta a Reutersnek. Szerinte a befektetők egyre inkább a „adj el mindent, amit lehet” logikája szerint kereskednek.
Ázsia különösen sérülékeny a Hormuzi-szoros miatt
A mostani energiapiaci sokk különösen érzékenyen érinti Ázsiát, mivel a térség energiaellátása erősen függ a közel-keleti importtól.
- a térség legnagyobb importőrei: Kína, Japán, Dél-Korea és India
- jelentős függés a közel-keleti olajtól és LNG-től
- a szállítmányok döntő része a Hormuzi-szoroson halad át
A kulcsfontosságú tengeri útvonal Irán és Omán között húzódik, és a globális energiaszállítás egyik legfontosabb pontja. A piaci szereplők egyre inkább elhúzódó fennakadásokkal számolnak, ami további nyomást helyezhet az energiaárakra.
Már most drágul az olaj
Az energiaárak gyorsan reagáltak a fejleményekre. Az ázsiai kereskedés során az olaj ára mintegy 3 százalékkal emelkedett:
a Brent hordónként közel 84 dollárra, míg az amerikai WTI több mint 76 dollárra drágult, magyar idő szerint délután 4-kor előbbi 81 dollár, utóbbi pedig 75,25. dolláron állt.
A Saxo Bank elemzői szerint különösen az exportorientált és kamatérzékeny szektorok kerültek nyomás alá. A befektetők ugyanis attól tartanak, hogy a dráguló energia tartós inflációt okozhat, ami lassíthatja vagy el is tolhatja a jegybankok által várt kamatcsökkentéseket. Ha az energiapiaci zavarok elhúzódnak, az nemcsak az ázsiai részvénypiacokra, hanem a globális gazdaság kilátásaira is komoly hatással lehet.
