Zelenszkij elsápadt? Ezért kerülgeti Brüsszel a Barátságot: megváltozott a magyar választás előtti EU-csúcs napirendje
Ha Budapesten és Pozsonyban tudatos összejátszást olvastak ki Brüsszellel, miután keleten Ukrajna, délen Horvátország zárta el az olajcsapot Közép-Európa számára, erre minden ok megvolt. A magyar és szlovák panaszra az olajblokád miatt az Európai Bizottságban a fülük botját se mozgatták. Közben kitört az iráni háború, a választásokra készülő Magyarországra szánt energiakáosz helyette az Európai Unió egészébe költözött. António Costa, az Európai Tanács elnöke szerdai beszédéből kibukott: megváltozott a magyar választás előtti utolsó EU-csúcs napirendje.
A változás a február 16-án közzétett hivatalos napirendben még nem is szerepel.
A dokumentum szerint az uniós állam- és kormányfők március 19-én és 20-án a következőkről tárgyalnak Brüsszelben:
- Ukrajna,
- Közel-Kelet,
- versenyképesség és az egységes piac,
- a következő többéves pénzügyi keret,
- európai védelem és biztonság,
- migráció.
António Costa szerdán az Európai Beruházási Bank fórumán szólalt fel, így nem csoda, hogy beszéde jó része a csúcs napirendjén egyébként is szereplő versenyképességről szólt. Odáig ment, hogy kimondta: „ahogy 2025-öt az Európai Védelem évévé tettük, 2026-ot az Európai Versenyképesség évévé tesszük”.
Rosszmájúak ugyan rengeteg kérdést tehetnének fel, az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság valóban erősítette-e az uniós versenyképességet vagy fordítva.
Mindenesetre Costa beszédének derekán egyszer csak felbukkant a következő meghökkentő gondolat, amelyet eleddig inkább a brüsszeliták bírálóinak a szájából hallhattunk kritikaként, mint az övékből felismerésként. Persze, most sem úgy, mintha a hivatalos brüsszeli politika következménye lenne:
Jelenleg valóban igaz, hogy Európa egyes részein az energia körülbelül kétszer olyan drága, mint az Egyesült Államokban, és háromszor drágább, mint Kínában. Ez aláássa a versenyképességünket.
Ezt követően az Európai Tanács elnöke a következőt is közölte:
Az Európai Bizottsággal szorosan együttműködve sürgősen megvizsgáljuk a konkrét intézkedéseket a következő, márciusi Európai Tanács ülésünkön.
Costa ugyan megjegyzi: a Közel-Keleten folyó válság újra megmutatta, mennyire létkérdés Európa számára az energiafüggetlenség. Az EU-csúcs napirendjében történt változást és a sürgősséget azonban nem ezzel vezette be, s le.
Iráni háború: az EU pillanatok alatt került a válság szélére, ezt nem lehet félresöpörni
Mégsem nehéz kitalálni, hogy az iráni háború következményei a kiváltó oka annak, hogy a témával az Európai Bizottságnak kiemelten kell foglalkoznia és válaszokat adnia.
Csak az Irán elleni amerikai–izraeli támadást követő első piacnyitás kellett hozzá, hogy máris előkerüljenek a kérdőjelek azzal kapcsolatban, amit Brüsszel az elmúlt években csinált. Az olaj és az európai földgáz ára az egekbe emelkedett a Hormuzi-szoros lezárása nyomán.
Brüsszel hivatalos energiapolitikája, a „diverzifikálás” olyan mértékben ment félre, hogy az elemzők már azt fontolgatják, nem süllyed-e az Európai Unió akár még a magyar választás előtt válságba, ha az iráni krízis hetekig nem enyhül.
A kifacsart értelmű diverzifikálás az EU esetében azt jelentette, hogy nem bővítették az unió számára elérhető energiaforrásokat, hanem az olcsó oroszról „lecsavarodtak”, a drága amerikaira meg rá. Amíg aztán Donald Trump hatalomra kerülése ezt a választást is megsavanyította – úgyhogy jött a katari LNG, ami azonban az iráni háború miatt már nemhogy csak nem tud jönni, de még a gyártását is felfüggesztették.
Ha az energia már most napirendre kerül, aligha lehet félretenni a Barátság-botrány ügyét
Ilyen előzmények után – amit az Északi Áramlat gázvezeték ukrán felrobbantása, újabban a Barátság kőolajvezeték ukrán lezárása kísért –, az EU egyszerűen nem teheti meg, hogy a tagállamok vezetőinek csúcsértekezletén ne legyen kiemelt téma az energia.
Ha pedig ez van a napirenden, biztosan nem megkerülhető, hogy téma legyen az EU-tagok panasza, akiknek helyzetét mindezek tetejébe még olajblokáddal is nehezíti a nem EU-tag Ukrajna.
Az ukránok orosz támadás okozta rongálására hivatkoznak, tagadják, hogy a Barátság működőképes – amit Orbán Viktor magyar kormányfő műholdfelvételekkel bizonyított, vizsgálóbizottság beengedését pedig a múlt héten megtagadták. Az utóbbi nem verte ki az áramot Brüsszelben az iráni támadás előtt – a fordulat a támadást követően állt be.
Légynek lenni ilyenkor jó bizonyos falakon. Valódi fordulat történt-e, majd értékelik a politikusok, a laikus csak annyit jegyezhet meg: időt húzni így is lehet, miközben fogynak a szlovák és magyar olajtartalékok. A magyar miniszterelnök az ukrán olajblokád letörését ígérte. A márciusi EU-csúcs ebből a szempontból is izgalmas fordulónak ígérkezik – Costa elkottyantotta.
A rezsicsökkentést támadják
A kormányváltást sürgető brüsszeli vezetők, illetve Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének cinkosságával országunk ellen végrehajtott ukrán zsarolással nemcsak az orosz olajat támadják, hanem valójában a rezsivédelem motorját aknázzák alá. A Barátság kőolajvezeték blokkolásával ugyanis a rezsivédelmi alap forrásait szüntetnék meg, vagyis amennyiben elvágnak minket az orosz olajtól nemcsak a benzin ára ugorhat literenként ezer forint főlé, hanem többszörösére nőne a lakosság havi áram- és gázszámlája is. A rezsivédelmi alap forrása ugyanis az orosz nyersolaj és a Nyugaton irányadó Brent olaj árkülönbözetéből származik. Ugyanis a kormány extraprofitadót és további különadókat (két évig az árbevétel-alapú különadó, folyamatosan az energiaszektort terhelő Robin Hood-adó címén) vetett ki erre. Az elmúlt négy évben a mintegy 650 milliárd forintos extraprofitból, ami az olcsóbb orosz forrásból származna a Molnak, 500 milliárd forint landolt a költségvetésbe, és – itt a lényeges pont – azon belül is a rezsivédelmi alapba került. Ezért lehetséges az, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a lakossági rezsi európai uniós szinten. A Tisza Párt vezérének beavatásával kitalált terv célja tehát az, hogy energiakáosz alakuljon ki hazánkban, dráguljon az üzemanyag, dőljön össze a rezsivédelmi alap, így váltva ki a szavazók elégedetlenségét a kormánnyal szemben.
Azonban a terv nyilvánosságra került, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lebukott, hiszen ma már egyértelmű, hogy a Barátság kőolajvezeték működőképes és az is kiderült, hogy a müncheni védelmi konferencián a tervről a brüsszeli vezetők egyeztettek Magyar Péterrel. Vagyis ha sikerülne a tervük, úgy a magyar családok többszörös energiaszámlákat lennének kénytelenek fizetni, a magyar gazdaság versenyképessége pedig drasztikusan csökkenne.
A Mol nem engedi el a MÁV kezét – a nyári szezon ismét hatalmas forgalmat hozhat
