Az iráni háború közelebb van, mint gondolnánk: riadóztattak Magyarország szomszédjában, óriási rés van a pajzson
A Közel-Keleten olykor repkednek a rakéták, hadseregek vonulnak, folyik a vér és megszoktuk: ez egy távoli történés. Először akkor tapasztaltuk, hogy még sincs olyan távol, mikor a szíriai háború nyomán a migránsok ellepték a Keleti pályaudvart. Az iráni háború esetén újra át kell ezt gondolnunk, és nem is csak az újabb migrációs hullám veszélye miatt. Láthattuk ugyanis: válaszcsapásukban az irániak olyan országokra szórták a robbanóanyagot, amire kevesen számítottak. Most megint kiderült: nem vagyunk olyan messze – egyik szomszédunk számára sokkszerűen érkezett a felismerés.
Az amerikai hadsereg „BRAVO” riasztást adott ki a Bukaresttől délnyugatra fekvő deveselui bázison – írta szerdán a román Adevarul.
Rendben van, Románia NATO-tag, ez egy amerikai katonai bázis. Mégis, mi köze van az Irán elleni amerikai–izraeli támadáshoz, és miért akarna pont itt lecsapni a háromezer kilométerre fekvő Teherán?
Feltehetjük a kérdést, de ugyanígy megkérdezhetjük, miért csaptak le az irániak a következő országokra is, többnyire amerikai infrastruktúrát támadva:
- Bahrein,
- Ciprus,
- Katar,
- Kuvait,
- Egyesült Arab Emirátusok,
- Szaúd-Arábia,
- Jordánia,
- Irak,
- Omán,
- Törökország.
Mondhatjuk, no igen, de ez mind a Közel-Kelet, ezek olyan helyek, ahonnan akár fenyegethetik Iránt. No de Románia?
Nos, ha Romániából lehet fenyegetni Iránt, akkor csodálkoznunk kellene, ha ez fordítva is működne?
Nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről, hogy tavaly nyáron a Mihail Kogalniceanu katonai bázist az amerikaiak az Irán elleni Midnight Hammer hadművelet során használták
– emlékeztet a román lap.
Az iráni háború és a szomszédunk: a román légvédelem lyukas
A tavalyi, Romániából indított Irán elleni támadás ellenére a lap szerint Teherán nem tekinti ellenségnek Romániát, amellyel hagyományosan jó kapcsolatokat ápol.
Az ördög azonban nem alszik, és az irániaknak hiába nincs olyan rakétájuk, amely elérné Romániát Teheránból, olyan azonban igen, ami a török határszélről indítva már igen.
Az Adevarul Virgil Balaceanu nyugalmazott tábornokot kérdezte ki, aki korábban az ország képviselője volt a brüsszeli NATO-főparancsnokságon.
Az irániaknak rövid hatótávolságú rakétáik vannak, többségük legfeljebb 1000 kilométeres hatótávval, és néhány akár 2000 kilométeres hatótávolságú is
– mondja a tábornok.
Ezek ideális célpontok a Patriot rendszerekkel vagy a Capu Midiánál telepített francia MAMBA rendszerrel történő elfogásra – folytatja.
Ugyanakkor más elemzést is kell készítenünk arról – teszi hozzá –, hogy milyen távolságot tudnak ezek a rakéták ténylegesen elérni, mert nem sok olyan van, amely elérné Románia területét, különösen a fővárost és a deveselui rakétavédelmi pajzsot.
Ehhez az indítóállásokat a török határ közelébe kellene telepíteniük. A rakétáknak Törökország légterén kellene áthaladniuk, majd a nemzetközi légtéren, a Fekete-tenger felett, mielőtt belépnének a román légtérbe.
Mindebből már kiolvashatjuk, amit a szakértő részletesen ki is fejt, hogy a védekezésre bőséges módja van a NATO-nak és Romániának. A végkövetkeztetés azonban az, hogy egy rendszer sem tökéletes, a románokét pedig még évekig kell építgetni új fegyverrendszerekkel, hogy megnyugtatóan zárjon.
Riasztás a romániai amerikai katonai bázison
A Romániában kiadott BRAVO-ról el kell mondani, hogy ez nem a legmagasabb riasztási fokozat, de nem is a legalacsonyabb.
Az ún. FPCON skála riasztási fokozatai a következők, a legalacsonyabbtól a legveszélyesebbig.
FPCON NORMAL – ez a rutin alapfokozat, a normál állapot.
FPCON ALPHA – ez a megnövekedett általános fenyegetettség lehetséges terrorista aktivitás esetén.
FPCON BRAVO – magasabb, de még kiszámítható fenyegetettség, több biztonsági intézkedéssel.
FPCON CHARLIE – amikor a hírszerzés valószínű, vagy küszöbönálló veszélyt jelez.
FPCON DELTA – a legmagasabb fokozat, amikor a támadás már meg is valósult, vagy az adott helyen várhatóan azonnal érkezik.
Feltételezhető, hogy a normál fokozatról az amerikaiak más európai bázisaikon is magasabbra léptek az iráni események miatt. Azt nem tudni, ez más bázisokon is BRAVO-e, és belegondolva, nem is lenne logikus, hogy ezt hírré tegyék.
Mindenesetre ha kiderülne, hogy a romániai fokozat már a BRAVO-nál is magasabb, akkor kezdhetünk el komolyabban aggódni. A románok már most sem nyugodtak.
Ha egy EU-tagállam is belesodródik a távoli (vagy „távoli”) konfliktusba – mint ahogy Ciprussal hajszál híján megtörtént, de nem reklámozzák –, annak gazdasági és piaci következményei is lennének. Rossz belegondolni, akkor mi történne, ha Kijevnek a közeli ukrajnai háborúba sikerülne belevonni az európaiakat. Hullanának a pajzsok, mint a záporeső.
Felvázolta a magyar gazdaság jövőjét az egyik legnagyobb hazai bank: jöhet a repülőrajt, de van egy óriási kockázat – ez dönthet el mindent
A külső kereslet erősödésével párhuzamosan 2026-ban gyorsulhat a magyar gazdaság növekedése: a fogyasztás élénkülése és az új ipari kapacitások termelésbe állása is lendületet adhat a gazdaságnak. A sokat javuló inflációs kép önmagában teret engedne a további kamatcsökkentéseknek, de a napokban kibontakozó iráni háborús válság ezt erősen veszélyezteti. A közel-keleti helyzet jelenleg nagyon kiszámíthatatlan, és fennáll a gyors változás lehetősége, mind pozitív, mind negatív irányba – húzták alá az MBH Elemzési Centrum szakértői.
Ajánlott videók
