Magyar költségvetés: annyira két kézzel szórja a pénzt Nagy Márton, hogy a fasorban sincs a magyar hiány a lengyelhez, pláne a románhoz képest

Valamiért a magyar nyilvánosságban az a kép alakult ki az utóbbi években, hogy az államkassza üres, Nagy Márton feleltőtlenül szórja a pénzt, a költségvetés pedig állandóan összeomlik két hónap után. Ehhez képest a tavalyi lehet a második olyan év egymásután, amikor a visegrádi országok között a magyar költségvetés hiánya lehet a második legalacsonyabb. 

Magyar költségvetés: annyira két kézzel szórja a pénzt Nagy Márton, hogy a fasorban sincs a magyar hiány a lengyelhez képest

Ha a tavalyi évet nézzük, bár a részletes adatokra még várni kell, de idehaza a GDP-arányos költségvetés hiánya 4,7 százalék lehetett , míg az államadósság 74,9 százaléka, erről múlt héten tájékoztatott a nemzetgazdasági miniszter a Magyar Nemzeti Bank statisztikáira hivatkozva. Ez persze még mindig magasabb, mint az eredeti, 3,7 százalékos hiánycél, nem beszélve a 3 százalékos maastrichti kritériumról, ami az euró bevezetésének egyik alapfeltétele, ugyanakkor erősen árnyalja a képet, ha a szomszédos országokat nézzük.

A magyar államháztartás helyzete annak ellenére kedvezőbb, hogy tavaly novemberben Nagy Márton a vártnál lassabb gazdasági növekedést és a jóléti kiadások miatt a pénzforgalmi deficitet 5000 milliárd forint fölé, az eredményszemléletűt pedig a GDP 5 százalékára emelte 2025-ben és 2026-ban. Igaz, a pénzforgalmi hiány a miniszter előrejelzésénél végül magasabb lett, és 5738 milliárd forintnál állt meg, miután tavaly decemberben 1668 milliárdos deficit jött össze.

És az is igaz, hogy vannak a hazainál jobb állapotban lévő költségvetések is, ilyen a cseheké és a horvátoké, míg előbbi a 2023-as megszorítások hatására vitte le 3 százalék alá a hiányát, utóbbi az euró bevezetése miatt kényszerült a szigorú fiskális politikára. Ausztriában tavaly is a GDP 4,5 százaléka volt a költségvetési hiány mértéke, pedig az osztrákok egy fiskális kiigazítást is végrehajtottak.

Az idei lehet a harmadik év, amikor a lengyelek jobban költekeznek, mint a magyarok

A magyar gazdaság számára régóta viszonyítási pont a lengyel gazdaság, amely mára kétségtelenül a közép-európai térség meghatározó motorja. A 37 millió lakosú ország jelentős belső piaccal rendelkezik, ennek köszönhetően nincs is annyira kitéve a külső kereslet viszontagságainak. Csak összehasonlításképp, míg nálunk az GDP 80 százalékát teszi ki az export, ez a lengyeleknél csak 40 százalék. Talán ez is magyarázza, hogy az utóbbi években miért állta ilyen jól a sarat Lengyelország, amelynek GDP-növekedése tavaly 3,6 százalékos volt, szemben a mi 0,3 százalékunkkal.

Ez azonban nem független attól, hogy Lengyelország mintha háborúra készülne, ugyanis jócskán teljesíti a NATO-célt, és a GDP 4,8 százalékát költi védelmi kiadásra. Ez azonban aligha győzi meg a hitelminősítő intézeteket, amelyek egyre rosszabb szemmel figyelik Lengyelország költségvetési pazarlását, tekintve, hogy 2025-ben és 2026-ban is az unió második legmagasabb hiányát hozták össze Tuskék. Noha Lengyelország államadósság-besorolása továbbra is A szinten van valamennyi hitelminősítőnél, a Fitch Ratings már tavaly ősszel negatívra rontotta a lengyel államkötvények kilátásait.

 „A negatív kilátások a tartósan magas költségvetési hiányok lehetőségét tükrözik, ami az államadósság meredek növekedéséhez vezet. A hiteles költségvetési konszolidációs terv hiánya, az országban tapasztalható fokozódó politikai kihívásokkal együtt csökkenti a bizalmat a hatóságok azon képességében, hogy további költségvetési intézkedéseket vezessenek be és megfékezzék az adósságnövekedést” – jelentette ki a hitelminősítő intézet.

A londoni elemzők legutóbbi, februári értékelésükben a magas hiány miatt azt feltételezték, hogy a GDP-arányos adósságráta a tavaly év végi 59 százalék után idén 64-65 százalékra, 2027-re pedig 70 százalékra emelkedik. 

A tátrai tigris beteg

Szlovákiában az elmúlt években több megszorítócsomagot is elfogadott Robert Fico kormánya. Tavaly áprilisától pénzügyi tranzakciós adót vezettek be a vállalatokra, emelték a társasági nyereségadót, banki különadót vezettek be, növelték az áfa kulcsát 20 százalékról 23 százalékra. Azonban hiába a megszorítások, így sem sikerült érdemben rendbe szedni a költségvetést, amelynek hiánya tavaly is a GDP 5 százaléka volt. Ráadásul ennél is nagyobb gondot jelentett, hogy közben a növekedést is megfojtották a kormányzati elvonások:

A szlovák költségvetési felelősségi tanács pedig már most figyelmeztet, hogy ha a kormány nem hoz további lépéseket a hiány lefaragása érdekében, akkor nem teljesül a kabinet által idei évre megcélzott 4,1 százalékos hiányszint. A GDP növekedése pedig idén sem lesz átütő, az elemzők és maga a szlovák kormány is 1 százalék körüli bővülést jósolnak 2026-ra. Az államadósság ugyanakkor tovább emelkedik, a tavalyi 61 százalék után 2026-ban már elérheti a 64 százalékot.

A csehek már a növekedésre koncentrálnak

Csehországban tavaly kormányváltás történt, így visszatért Andrej Babis korábbi kormányfő, akit Orbán Viktor miniszterelnök következetesen Európa legjobb gazdasági miniszterének tart. Bár korai lenne az ő eredményének tartani, de a visegrádi országok között kifejezetten jó évet zárt a cseh gazdaság, amely 2,4 százalékkal tudott növekedni 2025-ben. 

A magas növekedés egyik oka Nagy Márton szerint, hogy a Skoda iránt nagyon erős a kereslet Európában, az elmúlt években ugyanis kifejezetten árérzékenyek lettek a fogyasztók, emiatt a kis, kompakt modellek népszerűbbek például az olyan prémium márkákkal szemben, mint amelyeket Magyarországon gyártanak. Ezt támasztja alá, hogy tavaly Csehország 1,4 millió autót gyártottak le, amiből 947 ezret gyártott Skoda. A nagy múltú cseh autógyártó termelése 5,6 százalékkal nőtt. Ami a költségvetést illeti, Babis szerencsésnek mondhatja magát, a cseh költségvetés hiánya tavaly még a 2 százalékot sem érte el, ahogyan adósságszintje is messze a legalacsonyabb a régióban.

Bezzegromániát egyelőre elfelejthetjük

Végezetül ugyan nem kapcsolódik a visegrádi országcsoporthoz, de Romániát érdemes szemügyre venni. Keleti szomszédunk még mindig nem tudott a költségvetési válságból kikeveredni. Hogy az elmúlt évek hiányadatait is meg mutassuk:

• 2023-ban a deficit 6,7 százalék,
• 2024-ben 9,3 százalék,
• 2025-ben 7,6 százalék volt.

Pedig Romániában már évek óta tartanak a megszorítások, először 2024 decemberében, az újonnan felálló kormány rögtön az első ülésén fogadott el népszerűtlen intézkedéseket, majd tavaly nyáron két megszorítócsomag is született Ilie Bolojan kormánya jóvoltából. Így most két évre be vannak fagyasztva a bérek és nyugdíjak, eltörölték a villamosenergiaár-plafont, a bírák esetében jelentősen csökkentették a maximális nyugdíj összegét, továbbá az önkormányzatoknak kötelező adóemelést írtak elő. Ennek ellenére még idén is a magyarnál magasabb lehet a költségvetés hiánya, amely a kormány várakozása szerint 6 százalék körül alakulhat.

A legnagyobb figyelmeztető jel azonban a románok számára, hogy tavaly novemberben átlépte az államadósság a GDP 60 százalékát, ami az ország történetében soha nem fordult elő.