Keszthelyi Erik: nagyon kicsi a biztosítási szektor súlya Magyarországon
A biztosítási szakma alulreprezentált Magyarországon, ami a biztosítókra és az alkuszokra is igaz – mondta hétfői sajtótájékoztatóján Keszthelyi Erik, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Hozzátette: a biztosítási penetráció 2022-ben 2,1 százalékos volt Magyarországon, 3,7 milliárd eurós díjbevétel mellett, ennek alapján kijelenthető, hogy a szektor kis súllyal rendelkezik a magyar gazdaságban.
Ezekkel a számokkal – emlékeztetett – nagyjából Romániával és a balkáni államokkal vagyunk versenyben, miközben például Ausztria biztosítási piaca 2022-ben 14,7 milliárd eurós díjbevételt produkált.
Az elnök-vezérigazgató szerint ugyan az elmúlt tíz évben elért, átlagosan évi 6,5 százalékos díjbevétel-emelkedés felülmúlta az infláció 5 és 6 százalék közötti, átlagos mértékét, a penetráció fokozatosan csökkent. A 2022 első negyedéve és az idei év első három hónapja közötti időszakban viszont a díjbevétel emelkedése is jelentős mértékben elmaradt az inflációtól, a szerződésállomány pedig negyedévente átlagosan 1 százalékkal emelkedett. (Az utóbbinál kiugrónak tekinthető, 6 százalékos növekedést hozott viszont az idei első negyedév, ami döntő részben a nem életbiztosítási üzletágnak, és a lakásbiztosítási kampánynak köszönhető.)
Rengeteg hátrányt okoz az extraprofitadó
Keszthelyi Erik szerint a biztosítási szektorra kivetett különadók több szempontból sem ösztönzik a fejlődést, így például versenyhátrányt okoznak a piaci szereplőknek a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó szolgáltatókkal szemben. A biztosítási szektort pedig – emelte ki – a különadók jóval nagyobb mértékben sújtják, mint a bankokat, hiszen miközben a biztosítók a díjbevételük 15-16 százalékát fizetik be biztosítási és extraprofitadóként, a bankoknál a bevételarányos különadó-befizetés 7–8 százalék között mozog.
Ami az alkuszok piaci súlyát illeti, az elnök-vezérigazgató tájékoztatása szerint a 2023-as biztosítói díjbevétel 53 százaléka kapcsolódott az alkuszokhoz és a többes ügynökökhöz, miközben a szerződések 46 százalékát kötötték ezek a szereplők. Az aktív alkuszok és többes ügynökök létszámának csökkenése tavaly is folytatódott, 373-ról 354-re esett vissza. Hosszabb távon jóval látványosabb a zsugorodás: 2010 és 2023 között összességében 36 százalékkal csökkent az itthon működő alkuszok és többes ügynökök száma.
Ahhoz, hogy a biztosítási penetráció ismét növekedésnek indulhasson Magyarországon, elengedhetetlen, hogy a közvetítők létszámát növeljük, különös tekintettel a fiatalabb generációra
– hangsúlyozta Keszthelyi Erik.
Stabilan piacvezető a Hungarikum Biztosítási Alkusz
A Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. 2023-ban 30 százalékkal, 16 milliárdról 20,5 milliárd forintra növelte biztosításközvetítésből származó bevételét, amellyel stabilan vezető a magyarországi közvetítői piacon.
A teljes közvetítői piacon egyébként 91 milliárd forintos jutalékbevétel termelődött a múlt évben, szemben a 2022-es 80 milliárddal.
Ami a teljes Hungarikum Alkusz csoport tavalyi teljesítményét illeti, az árbevétel 37 százalékkal, 22,5 milliárd forintra emelkedett. A cégcsoport által kezelt biztosítási szerződések száma 19 százalékkal, 400 ezerre emelkedett 2023-ban, miközben az ügyfelek száma az egytizedével, 250 ezerre nőtt. Az alkalmazotti létszám szintén 10 százalékkal, 250 környékére nőtt tavaly, miközben a tanácsadói hálózat létszáma elérte az ezer főt.
A 2024 januárjában elindult Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségének a létrehozásával – emlékeztetett Keszthelyi Erik – az volt a cél, hogy a hazai biztosítási szektor felzárkózzon a nemzetközi piacokhoz. Így a szervezet – egyebek mellett – 2030-ra el kívánja érni a 3 százalékos biztosítási penetrációt Magyarországon, erősíteni kívánja a digitalizációt, hozzá kíván járulni az alkuszi szakma jobb megbecsüléséhez, a felsőfokú, szakirányú végzettségű alkuszok létszámának növeléséhez, miközben elősegíti az ügyfelek biztosításokkal kapcsolatos attitűdjének megváltoztatását is. Ezen célok elérése érdekében az MBTSZ megkezdte az érdemi egyeztetéseket az érdekvédelmi szervezetekkel is.
