
Nagyon viszik a lakáshiteleket, idén is rekord jöhet
Nagyon lendületesen indult 2025 a lakáshitelek szempontjából: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az év első két hónapban megkötött új szerződések összege meghaladta a 245 milliárd forintot, amely amellett, hogy 46,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, egyben új rekord is.

Az új szerződések számánál viszont már jóval szerényebb emelkedést mért a múlt év első két hónapjához viszonyítva a jegybank: idén február végéig nagyjából 12,5 ezer lakáshitel-szerződést ütöttek nyélbe a bankok és a lakossági ügyfelek, ami 8,8 százalékkal – nagyjából ezer darabbal – több az egy évvel korábbinál.
Ebből egyenesen következik, hogy az idén is tovább emelkedett az egy szerződésre jutó átlagos összeg: miközben a múlt év első két hónapjában kötött szerződéseknél még 14,6 millió forint környékén járt, idén január-februárban már megközelítette a 19,7 milliót. Az idei első két havi átlag egyébként jelentősen meghaladta a múlt év egészéét is: a 2024-ben megkötött összes új szerződésnél 18 millió forint közeli értéket lehet kimutatni.
Tavaly is nagyon kelendőek voltak a lakáshitelek
Amint arról a Világgazdaság korábban már beszámolt, a múlt évben új rekord született az újonnan megkötött lakáshitel-szerződéseknél: az összértékük meghaladta az 1351 milliárd forintot, amelyhez hasonlóra legutóbb 2021-ben – az óriási pluszkeresletet hozó Zöld Otthon Program idején – volt példa.
A tavalyi felfutásban két tényezőnek jutott kulcsszerep: az egyik, hogy a 2022–2023 fordulóján látható csúcsokhoz képest jelentősen csökkentek a piaci feltételű hiteleknél a kamatok, a másik pedig, hogy a lakástámogatási rendszer átalakítása után megjelent a piacon a CSOK Plusz, amelynél a felvehető támogatott hitel összege akár az 50 millió forintot is elérheti.
Az első két hónap adatai alapján pedig minden esély megvan arra, hogy az idei év új rekordot hozzon a lakáshitelek piacán, hiszen több olyan tényező is látható, ami támogatja a bővülést.
- Az egyik, hogy az évek óta tartó lakáspiaci áremelkedés az idei első negyedévben is folytatódott, amely értelemszerűen jót tesz az új szerződések volumenének – illetve az átlagos hitelösszegnek – is.
- Szintén fontos szempont, hogy a reálbérek emelkedése ha a korábbinál lassabb ütemben is, de tovább folytatódik Magyarországon, ami jót tehet a hitelpiaci keresletnek, illetve növeli az adósok mozgásterét is.
- Az erős keresletet támogatja az is, hogy változatlanul nagyon intenzív a verseny a bankok között: ugyan a piaci feltételű hiteleknél jelenleg általános, 6 és 7 százalék közötti éves kamatok további csökkenésére nincs érdemi esély, továbbra is kedvező feltételekkel lehet finanszírozáshoz jutni.
- Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a támogatott lakáscélú és fogyasztásihitel-konstrukciók köre is igen széles: a már említett CSOK Pluszon kívül változatlanul elérhető a babaváró hitel, és újdonságként megjelent a dolgozó fiatalok által igényelhető munkáshitel is, ami közvetett módon szintén jót tehet a keresletnek.
Soha ennyi lakáshitel nem volt még a lakosságnál
Az új kihelyezések emelkedésével párhuzamosan a lakáshitelek állománya is sorban döntögeti a rekordokat. Az MNB adatai szerint február végén már 5800 milliárd forint közelében járt a portfólió mérete, ami erőteljes, több mint 14 százalékos emelkedést tükröz 2024 azonos időszakához képest. Ezzel a lakáshitelek már jóval több mint a felét adják a teljes lakossági hitelportfóliónak.
Ajánlott videók





