Jelen állás szerint úgy tűnik, hogy megszűnik a magánvállalkozók és a legfeljebb 10 milliárd hrivnya árbevétellel rendelkező jogi személyek – tehát az ukrán adózási rendszer 3. csoportjába tartozók – számára megállapított 2 százalékos egységes illetve visszaáll a háború előtti szintre a jövedelemadó, az általános forgalmi adó és az egyéb illetékek mértéke. Az egyéni vállalkozók első és második csoportjának mostantól kivétel nélkül fizetnie kell az egységes adót, véget ér az önkéntes alapon történő befizetési lehetőség.
Emellett a törvénytervezet előírja az ellenőrzések megújítását, bár a hadiállapot idején azokat kizárólag a gazdasági tevékenységhez használt biztonságosan megközelíthető területeken, helyiségekben és egyéb ingatlanokban hajtják végre.
A hatóságok a jogszabályok megsértése, a társadalombiztosítási járulék számításának és befizetésének elmulasztása, valamint a pénztárgép használatának mellőzése miatt a bírságok alkalmazását is szorgalmazzák.
Technikai okok miatt a képviselők úgy döntöttek, hogy elhalasztják e normák alkalmazását, ám csak egy hónappal: amennyiben második olvasatban is elfogadják azt, augusztus 1-jétől érvénybe lép a módosítás. A kormány előrejelzése szerint ez lehetővé teszi, hogy már ebben az évben jelentős bevételekhez juthassanak az önkormányzatok és az állami költségvetés.
A törvényjavaslat elfogadása mintegy 10 milliárd hrivnya értékben járul hozzá 2023-ban az állami és a helyi költségvetés bevételeinek növekedéséhez
– fogalmazott Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter.
Az IMF a motivátor
A kormánytisztviselők hangsúlyozzák, a kezdeményezés az egyik sarokköve Ukrajna és a Nemzetközi Valutaalap között fennálló együttműködés sikerességének. A kiterjedt finanszírozási program keretében az ukrán állam 15,6 milliárd dollárt vár az IMF-től, amelyből az első, 2,7 milliárdos részlet még áprilisban meg is érkezett az államháztartásba.
Danilo Hetmancev, az ukrán parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai szakbizottságának vezetője hangsúlyozta, a dokumentum elfogadása garancia arra, hogy a következő években nemcsak az IMF-től, de más nemzetközi szervezetektől is kapnak pénzügyi támogatást.
Jevhenyij Dubogriz pénzügyi szakértő rámutatott: a háború előtti adórendszer visszaállítása nemcsak az új IMF-program egyértelmű követelménye, hanem a memorandumban is szerepel, amelyben Ukrajna az idén 18 milliárd eurót kap az Európai Uniótól.
A vállalkozók reakciója egyértelmű
Nem várattak magukra a véleménynyilvánítással a vállalkozók sem. Az Ukrán Üzleti Tanács – amely a gazdaság különböző ágazataiból több száz üzleti szövetséget foglal magában – tagjai reményüket fejezték ki, hogy a nép választott tisztségviselői kijavítanak néhány normát a dokumentum második olvasatra való előkészítésekor.
A vállalkozók jelezték, hogy a nyár közepe helyett célszerűbb lenne 2024. január 1-jétől visszatérni a háború előtti adórendszerhez. Ezen túlmenően felhívták a figyelmet arra, hogy a törvénytervezetben nem szabályozták egyértelműen az egyszerűsített adózási rendszerre való átállás mechanizmusát.
Ami az adóellenőrzéseket illeti, a vállalkozók szerint annak kizárólag a legnagyobb törvénysértőkre kell koncentrálniuk, és a költségvetésibevétel-kiesést kell megakadályozniuk. Úgy vélik, célszerű lenne meghagyni a moratóriumot a frontvonalhoz közeli területeken működő vállalkozások számára, és arra is felszólították a képviselőket, hogy más eszközök segítségével próbálják meg mérsékelni a törvénytervezetben foglaltak kedvezőtlen hatását.
Megalapozott a visszatérés?
A változás több millió munkáltatót és alkalmazottat érint. Szem előtt kell tartani, hogy az idén ősszel az orosz csapatok ismét csapásokat mérhetnek az ukrán energetikai infrastruktúra objektumaira, ami tovább rontja az üzleti feltételeket, és a költségek növekedéséhez vezet.
Az ukrán államnak ilyen feltételek mellett érdemes lenne elgondolkodnia a vállalkozásokat segítő kedvezményes kamatozású hitelek és támogatások ösztönzésében is. Ellenkező esetben fennáll a veszélye, hogy egyes vállalkozások egyszerűen bezárnak, ami hosszú távon sokkal nagyobb bevételkieséshez és a munkanélküliek számának rohamos növekedéséhez vezethet.
