Ahogy a Világgazdaság is megírta, az MTK Budapest–Paksi FC-mérkőzéssel elindult a magyar élvonalbeli labdarúgó-bajnokság, az OTP Bank Liga 2023–2024-es, összességében pedig a 122. idénye. A sorozatban hatodik, története során a 35. bajnoki címére hajtó Ferencvárosi Torna Clubnak ezúttal sincs első számú kihívója, miután az elmúlt években rendre hatalmas, több mint tízpontos előnnyel nyerte meg az NB I. küzdelmeit, másrészt pénzügyi mutatók tekintetében is kiemelkedik a mezőnyből. Az utóbbi egy évtizedben csupán három csapatnak sikerült bravúrt véghez vinnie: 2014-ben a Debrecen, 2015-ben és 2018-ban a Fehérvár, 2017-ben pedig a Budapest Honvéd végzett az élen.
Fotó: Micheller Szilvia
A Fradi egyeduralma egyébként régiós szinten sem példa nélküli, hiszen az osztrákoknál egy, a horvátoknál, az ukránoknál és a szerbeknél egyaránt két, a románoknál, szlovákoknál, valamint a szlovéneknél pedig négy együttes szerzett aranyérmet hazája bajnokságában 2014 óta.
Az FTC újabb címvédése nálunk már csak azért sem lenne meglepetés, mert nem csak a legjobb, de a legértékesebb gárda is egyértelműen az övé a 12 klubot felvonultató hazai első osztályban. A kérdés sokkal inkább az, hogy milyen hatással lesz rá a harmadik számú kontinentális kupasorozat, a Konferencia-liga, amelyben az idei célként meghatározott Bajnokok Ligájához viszonyítva csupán aprópénzt kereshet – már ha eljut a csoportkörig.
Zöld-fehér dominancia a játékospiacon
Amint arról fentebb írtunk, a ferencvárosiaké a legpiacképesebb állomány, a játékoskeretek mintegy 52 milliárd forintra becsült összértékből 37 százalékot birtokolnak (18,97 milliárd forint) a mértékadó szakhonlap, a német Transfermarkt szerint.
Az élvonal legdrágább kezdő tizenegyét is ők adják (12,05 milliárd forint), és nincs ez másként a futballisták rangsorát illetően sem.
A legtöbbet (5 millió euró, 1,93 milliárd forint) a IX. kerületiekhez nemrégiben visszatérő ecuadori balhátvéd, Cristian Ramírez játékjogáért kell most fizetni a piacon.
Beszédes adat továbbá, hogy az OTP Bank Ligában szereplő focisták összesített listájának első tizenhat helyét szinte kivétel nélkül a zöld-fehérek foglalják el, a hegemóniájukat egyedül a Puskás Akadémia svéd jobbszélsője, az adatbázisban a 12. legdrágább NB I.-es labdarúgóként feltüntetett Jonathan Levi töri meg 1,70 millió eurós (657,59 millió forint) árcédulájával.
Érdekesség, hogy a 14 millió eurós (5,42 milliárd forint) Ramírez, Adama Traoré, Kristoffer Zachariassen trió gyakorlatilag kenterbe veri az osztály többi tagját, miután a sorrendben második Puskás 28 fős játékoskeretét 11,35 millióra (4,39 milliárd forint) taksálják.
A legnagyobb változás azonban a fehérváriaknál ment végbe, a Vidi futballistáinak értéke 2022-höz képest ugyanis 4,41 milliárd forinttal csökkent.
A pénzügyi versenyt is a Fradi nyeri
„Nekünk kell még egy vagy kettő, az FTC-hez hasonló költségvetéssel, játékosminőséggel és nemzetközi besorolással rendelkező együttes, amelyikből ha az egyik vagy a másik elesik, még mindig van egy harmadik, amelyik talpon marad” – jelentette ki a közelmúltban Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő szavait alátámasztja, hogy miközben a személyi jellegű ráfordítások 7-ről 9 milliárdra nőttek, addig
sokat hozott a ferencvárosiak konyhájára az európai kupaszereplés, ráadásul a legutóbbi Európa-liga-menetelés a következő jelentés dísze lesz, akárcsak az idén januárban Németországba eladott Aissa Laidouni 2,6 millió eurós (1,01 milliárd forint) transzferdíja.
Egy biztos: a tavalyi naptári évet 1,324 milliárd forintos nyereséggel zárták, ekkora profitot rajtuk kívül senki nem tud felmutatni az NB I.-ben.
A pénzügyi beszámolókból egyúttal az is látszik, hogy a legnagyobb veszteséget a felcsúti PAFC könyvelte el (1,56 milliárd forint), míg összbevételek szempontjából a tízmilliárdos álomhatárt a többiek közül egyedül a Fehérvár FC-nek sikerült megközelítenie (9,15 milliárd forint).
A nyilvánosan elérhető adatokból egyértelműen megállapítható az is, hogy a zöld-fehérek dolgoznak a legnagyobb költségvetéssel, és amíg 2021-ben 6,67 milliárd forintot költöttek bérekre, addig az elmúlt esztendőben ez az összeg már 9,02 milliárdot tett ki (253 alkalmazottra). A fizetésekre legkevesebbet a szintén Konferencia-liga-részvevő kecskemétiek adják ki (600 millió forint) a tizenkét hónap alatt.
A konklúzió az, hogy az OTP Bank Liga csapatai összesen mintegy 60 milliárd forint bevételt regisztráltak az elmúlt évben, bérköltségük 31,29 milliárd, az adózott eredményük pedig 440 millió forint lett – a honi első osztály tehát kifejezetten jó biznisznek mondható.
Európában milliárdosok, itthon milliomosok lesznek a legjobb focistákA sportági európai szövetség (UEFA) által a 2021–2022-es pénzügyi évre vonatkozóan kiadott üzleti jelentéséből kiderül, hogy a magyar bajnokság a koronavírus-járvány után is folytatta fejlődését a játékosbérek szempontjából, így az európai ligák sorában már a 18. helyet foglalja el a fizetésekre fordított kiadások alapján a maga 93 millió eurójával. Az idényvégi árfolyammal átszámítva ez 36,6 milliárd forintot jelent, vagyis csapatonként valamivel több mint 3 milliárd forintot. Ebben az összegben azonban nemcsak a labdarúgók, hanem az egyéb alkalmazottak – orvosi stáb, edzők, irodai, adminisztrációs alkalmazottak – fizetése is benne van. Az Mfor.hu számításai szerint a legutóbbi kiírásban a bérköltség 58,5 százalékát tette ki a futballisták bére, míg az egyéb alkalmazottakra 41,5 százalék jutott, ez pedig azt jelenti, hogy a 93 millió euróból 54,4 millió euró (21,4 milliárd forint) a focisták fizetését fedezte, ami együttesenként 1,7 milliárd forintos kiadás egy évadra. A Transfermarkt adatai szerint ebben az időszakban az NB I.-es keretek átlaglétszáma 39 fő volt, azaz az ott játszó havi átlagfizetése 3,8 millió forintra rúgott az UEFA kimutatásai alapján. Ez mindenesetre csak egy átlag, amelyet a számos külföldit foglalkoztató klubok húznak felfelé (Ferencváros, Puskás Akadémia vagy korábban a Fehérvár). Azóta az is kiderült, hogy a második helyen záró kecskemétieknél például még kétmillió forintos fizetések sincsenek.
|
