Miközben Abu-Dzabi és Szaúd-Arábia gyakorlatilag máris klubtulajdonos, Katar pedig sorban áll, jöhet a szabályozás, amely megtiltja a Premier League-ben (PL), hogy külföldi országok legyenek százszázalékos birtokosok. Persze a Manchester Citynél és a Newcastle-nél tagadják, hogy állami tulajdonban állnának, gyakorlatias vizsgálattal ez mégis kimutatható, ami az ellenkampány táptalaját szolgáltatja.
Fotó: AFP
Mennyivel rosszabb az állami tulajdonlás?
A Newcastle-nek hivatalosan a szaúdi nemzeti vagyonalap, a Public Investment Fund (PIF) vezette konzorcium a tulajdonosa, hiszen a PL jóváhagyta a vásárlását, miután a PIF „jogi kötelezettséget vállalt” arra, hogy Szaúd-Arábiának nem lesz beleszólása a klub ügyeibe. Csakhogy az amerikai PGA Tour, illetve a PIF üzemeltette LIV Golf nevezetű golfsorozatok összeolvadásakor
Jászír al-Rumajján igazgató azt mondta, hogy a PIF igenis „a Szaúdi Királyság nemzeti intézménye”.
Ettől már az utolsó jóhiszemű PL-klubok is arra az álláspontra helyezkedtek, hogy igenis állami tulajdonlásról van szó, amúgy pedig Jászír al-Rumajján nemcsak a PIF igazgatója és a Newcastle elnöke, hanem a világ legnagyobb energetikai vállalata, a Saudi Aramco elnökségi bizottságának elnöke is.
Fotó: Glynk Kirk
Eközben a Manchester Citynél hivatalosan a Manchester City Limited nyilvánosan működő részvénytársaság a tulajdonos. Az érdekesség itt az, hogy a fő mezszponzor, illetve a stadion és az edzőközpont névadója is az Etihad légitársaság, az Egyesült Arab Emírségek második legnagyobbja, abu-dzabi központtal. Következésképp a tőle érkező pénzek nehezen tekinthetők normális szponzorációnak, sokkal inkább a tulajdonosi körtől érkező tőkeinjekcióknak, amelyek persze ebben a formában szabálytalanok, úgyhogy már
a PL is végeláthatatlan vádlistát állított össze a legutóbbi idényben történelmi triplát teljesítő klubbal szemben.
Mindezek okán is jutottak mostanra oda Angliában, hogy talán meg kéne tiltani, hogy külföldi országok legyenek csapattulajdonosok – miközben a katari uralkodó harmadik fia, Dzsászim bin Hamad bin Halífa ál-Szání a Manchester Unitedet szándékozik megvenni.
Fotó: AFP
Mekkora jogköre van az angol kormánynak?
Annak tetejébe, hogy az Egyesült Királyság kormánya már bejelentette, hogy 2025 januárjáig „független szabályozó” kezébe kívánja adni a labdarúgás ügyeit, a PL klubjai – kikerülve a ligát – azt kérték a kormánytól, tiltsa meg a külföldi csapattulajdonlást.
Az ellentétes érdekeket jelzi, hogy a PL például hevesen ellenzi a független szabályozó intézményét, viszont a másodosztálytól a negyedosztályig illetékes EFL (English Football League) nagyon is támogatja.
Persze azon megy a vita, hogy az új testület vagy személy milyen jogkörökkel rendelkezzen, és hogy betagozzák-e az Angol Labdarúgó-szövetség alá, vagy éppen eltávolítsák onnan.
A kormány az utóbbit preferálná, mert véleménye szerint éppen a már létező szervezetek elégtelen teljesítménye miatt van szükség új erőre. Ráadásul a kormány ezt nem véli állami beavatkozásnak, amit viszont a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) nem kedvel.
Az egész lényege a pénzügyi fenntarthatóság, és ebbe már az is beletartozik, hogy kiből lehet tulajdonos, és kiből nem.
Mit tartalmaz pontosan a PL-klubok kérése?
A kormány hét hónapja egyeztet a labdarúgás különböző résztvevőivel, a PL-klubok pedig ezt az időt felhasználták arra is, hogy lobbizzanak a külföldi tulajdonlás tiltásáért.
A kormány tájékoztatása szerint ezeknek a konzultációknak az egyik fő tanulsága, hogy igény mutatkozik a lehetséges klubtulajok átvilágítására „az etika és az integritás” szempontjából, ami nyilván kizárná a City- és Newcastle-féle trükkös tulajdonlást. Emellett kritikus volna a szurkolói érdekek védelme, továbbá hogy csak engedélyezett sorozatokban vehessenek részt a joghatósága alá vont ligák és klubok, azaz senki se próbálkozhasson olyan partizánakciókkal, mint a hamvába holt Szuperliga.
A labdarúgóklubjaink a közösségek fontos alkotóelemei, a bajnokságainkat pedig irigyli az egész világ. Szeretnénk, ha védve lennének most és mindörökké, méghozzá a szurkolók érdekében
– nyilatkozta a sportért is felelős kulturális miniszter, Lucy Frazer. Hozzátette: szükség van a független szabályozóra, amelynek kötelessége lesz megvédeni a közös értékeket, és elősegíteni, hogy a sportág továbbfejlődhessen.
