Egy héttel a nagy európai zárás után Szaúd-Arábiában is véget ért az átigazolási időszak a labdarúgásban. Ezek után az európai focinaptárhoz igazodó jelentősebb bajnokságok közül már csak Törökországban lehet játékosokat szerződtetni – ott is csak péntekig –, ám mivel nagy transzferek már nem várhatók, megvonható a nyár mérlege. A hirtelen vonzóvá váló szaúdi profiligában nagyon sokat költöttek, rekord is akad, viszont a csúcsot továbbra is az angol Premier League (PL) tartja.
Fotó: X / Saudi National Team
Az utolsó nagy igazolás ráadásul nem is játékos, hanem edző volt: az olasz Roberto Mancini hazája válogatottját hagyta ott a szaúdi nemzeti együttesért. Pedig Olaszországgal 2021-ben megnyerte a koronavírus-járvány miatt 2020-ról elhalasztott Európa-bajnokságot, ám lemaradt a tavaly télen, Katarban megrendezett világbajnokságról.
Az utóbbi megtépázta az elismertségét és a kapcsolatát is a szövetség vezetőségével, ő maga erre hivatkozott, amikor most lemondott.
Mások viszont az évi 25 millió eurósra (9,6 milliárd forint) becsült fizetési ajánlatát tartják a nagyobb vonzerőnek,
és azzal támadják, hogy miután
- dolgozott Vlagyimir Putyin Oroszországában a Zenit Szentpétervárnál és
- Recep Tayyip Erdogan Törökországában is a Galatasaraynál, így nincsenek morális aggályai a számos emberijog-sértéssel vádolt arabokkal szemben sem.
Mindenesetre első mérkőzésén a szaúdi válogatott 3-1-re kikapott Costa Ricától – az ugyancsak a szaúdi PIF állami befektetési alap által tulajdonolt angol Newcastle stadionjában, egy sportswashingellenes tüntetés után.
Mit csinál a Chelsea?
A szaúdiak Mancini előtt-mellett a legnevesebb trénerek közül próbálkoztak még a portugál José Mourinhónál és a szintén olasz Massimiliano Allegrinél is, ám mindketten visszautasították az al-Ahli, illetve az al-Hilal érdeklődését.
Ezt persze az egyesületek láthatóan feldolgozták lelkileg, mert idén nyáron az al-Hilal az egész világon a legtöbbet költötte el játékosokra, lepipálva a katari tulajdonban álló francia PSG-t, és még az al-Ahli is többet fizetett új alkalmazottakért, mint például a tavasszal történelmi triplát teljesítő, Abu-Dzabi birtokolta Manchester City.
A nyári átigazolások klubrangsora egyébként is érdekes olvasmány: egyfelől a top 20-ban nemcsak az említett al-Hilal és az al-Ahli, hanem a másik kettő, a PIF által üzemeltetett al-Ittihad és az al-Naszr is befért, méghozzá kényelmesen.
Angol csapat viszont a dobogón sincs, még a Todd Boehly és társai érkezése óta eszméletlen mennyiségben igazoló Chelsea is csak a negyedik, köszönhetően annak, hogy nemcsak vesz, hanem ügyesen el is ad – például Szaúd-Arábiába.
Ki az a Hasszan Kades?
Anglia és a Premier League szakmaival vegyített anyagi fölénye ugyanakkor nyilvánvaló. A top 20-ban 12 PL-klub található, és még olyan kiscsapatok is felfértek e listára, mint a liga második legkisebb stadionjával rendelkező Bournemouth, amely a többiek között
a magyar válogatott balhátvédjére, Kerkez Milosra simán elkölthetett 15,5 millió fontot (7 milliárd forint).
Összességében viszont 126,2 millió eurós (48,5 milliárd forint) mínuszban zárta a nyári adásvételeket, ezzel pedig többet fektetett a keretébe a brit gárda, mint a 14-szeres Bajnokok Ligája-nyertes spanyol Real Madrid.
Fotó: X / BournemouthAFC
A hagyományos, nagy ötösnek tartott bajnokságok – angol, francia, német, olasz, spanyol – gazdasági fölénye és sorrendje amúgy is felborult.
Az egy dolog, hogy a PL tartja a helyét az élen, hiszen a teljes mezőny 1,3 milliárd euróval (499,4 milliárd forint) többet költhetett, mint amennyit behozott, miközben az egy klubra vetített költekezés és az egy játékosra eső transzferérték is magasabb, mint bárhol máshol.
A többiek közül csak a francia Ligue 1 együttesei költhettek többet a bevételeiknél, a spanyol La Ligában, az olasz Serie A-ban és a német Bundesligában azonban már kénytelenek jó pénzért eladni az értékesebb játékosokat, máskülönben csődbe mennének.
Szaúd-Arábiában nincsenek ilyen félelmek, amit nyilván előrevetített Cristiano Ronaldo szerződtetése.
Egyfelől a négy nagy klubot – ha a bevételek nem is – a PIF eltartja, másfelől a többieknek is csurran-cseppen az állami forrásokból, harmadrészt az országon belüli transzferek kisegítik a kisebb egyesületeket is.
Három klub zárta pluszban a nyarat, a legnagyobb, 6 millió eurós (2,3 milliárd forintos) profitot az al-Fateh könyvelhette el, méghozzá annak az átigazolásnak köszönhetően, amelynek keretében az irányadó német szakhonlap, a Transfermarkt által 200 ezer eurósra becsült, 31 éves balhátvédet, az egyszeres válogatott Hasszan Kadest 9,9 millió euróért (3,8 milliárd forintért) adta el az al-Ittihadnak…
Hogy jön a képbe Szoboszlai Dominik?
Bizonyos tekintetben a magyar foci sem teljesített rosszul a nyáron.
Például a Bajnokok Ligájából az első selejtezőkörben kieső, így a harmadik számú európai kupasorozatba, a Konferencia-ligába átkerülő Ferencváros arra hívta fel a figyelmet, hogy a kudarc miatti pénzveszteséget tompítják az értékes, de ingyen megszerzett játékosok.
Egyébként is ezen a nyáron fizették a legtöbbet honfitársainkért: ez persze már akkor eldőlt, amikor az angol Liverpool aktiválta a Szoboszlai Dominik szerződésében rögzített 70 millió eurós (26,9 milliárd forint) kivásárlási árat, és megszerezte a német RB Leipzigtől, aztán jött még Kerkez, valamint Szalai Attila transzfere is, úgyhogy 100 millió euró (38,4 milliárd forint) feletti lett a végösszeg.
