Monaco valóságos adóparadicsom – de nem csak ezért költöznek oda világhírű sportolók

Aki a kilencvenes években nézett Formula–1-es közvetítéseket, már akkor hallhatta, hogy temérdek sportoló költözik Monacóba, méghozzá egyetlen ok, az adózás miatt. Azóta még többen választották lakhelyül az európai hercegséget, ahol továbbra is a kedvezményes adókörnyezet a legnagyobb vonzerő – de korántsem az egyetlen. 

Felhozhatnánk példaként rögtön a független városállam időjárását, miután 300 feletti a napsütéses napjainak száma évente, ráadásul földrajzi elhelyezkedése is kedvező, hiszen Európa fővárosai rövid (repülő)útra vannak, és akkor még nem említettük a nyilvánvaló vízparti fekvését. 

Ám ennél azért többet nyomnak a latba a tetemes anyagi előnyök, konkrétan, hogy egy 1869-es tiltóhatározat óta – bizonyos kivételekkel – Monacóban nincs személyijövedelem- és vagyonadó sem. 

Miért van nagyon kevés amerikai sportoló a monacói lakosok között? 

Kellemetlen kivétel, hogy az itt lakó francia állampolgárokra a kétoldalú államegyezmények miatt az anyaország adószabályai vonatkoznak. Hasonlóan pechesek az amerikaiak, akiket hazájuk adószabályai utolérnek a Föld bármely pontján. Ahogy a Fox Rotschild nemzetközi adóügyi osztályának társelnöke, Jerry August fogalmazott:

Franciaországgal és az USA-val együtt 35 országgal kötöttek ilyen kétoldalú megállapodást, de aki ezen szerződés hatályán kívül esik, annak nagyon is megéri Monacóba költöznie.

Ehhez ráadásul nem kell sok minden – már azok szintjén, akiknél egyáltalán szóba jöhet, hogy a világ egyik legdrágább miniállamában tartózkodjanak életvitelszerűen. A kvázi adómentességet biztosító tartózkodási engedélyhez a következők szükségesek:

• egy lakás vagy ház birtoklása vagy bérlése,
• bankszámla létesítése és fenntartása minimum 500 ezer euróval (192,2 millió forint),
• szerződéskötés legalább egy közüzemi szolgáltatóval,
• büntetlen előélet,
• személyes interjú a helyi biztonsági bizottsággal. 

Milyen előnyökkel jár Monaco a gazdagok számára? 

A folyamat általában két hónap alatt lemegy, az illetve a társult nemzetek polgárai közvetlenül Monacóhoz fordulhatnak az igényükkel, de az amerikaiak például előbb Franciaországtól kénytelenek hosszú távú tartózkodási engedélyt kérni.

aki a hetvenes évek végétől egy évtizedet töltött el Monacóban, miközben halomra nyerte a Grand Slameket. Ám egyben intő példa is az övé, mert a sportpályafutása végeztével hazaköltözött Svédországba, ahol a helyi adóhatóság nyomban benyújtotta a számlát – történt mindez a divatcége megrendülésével egy időben.

A hercegségben nemzetközi jogi tanácsadóként dolgozó Andreas Bosse szerint mindenki tudja, hogy Monacóban szép az idő, de mégsem ezért, hanem a kedvező adókörnyezet miatt mennek oda a külföldiek. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a közhiedelemmel ellentétben az előnyök korántsem akkorák.

Merthogy a sportolók alapvetően ott kötelesek adózni, ahol a jövedelmük keletkezik – ami persze vitatható. Egy teniszező esetében az ugyan nem kérdés, hogy ha a US Openen jut pénzdíjhoz, akkor New York okán az Egyesült Államok a bevételi helyszín, csak aztán Monacóban nem kell még egyszer a terheket megfizetni. 

hiszen nehezen behatárolható, földrajzilag hol végezték a tevékenységet, amelyből a globális platformokon elérhető produkció vagy termék utáni pénz érkezik.

További előnye Monacónak, hogy annyi ott a gazdag és híres ember, hogy senki sem számít átlag felettinek, következésképp nyugodtan lecsoszoghat a közértbe, senki sem fogja megállítani egy szelfire, mert a pénztárnál előtte és mögötte is dollármilliomos vagy inkább -milliárdos áll. 

Kik Monaco leghíresebb külföldi lakói? 

Összességében 139 nemzet szülöttjének jegyzik első számú és állandó lakcímeként Monacót, különösen sokan jönnek ide az egyéni sportot űzők közül.

Hemzsegnek például a teniszezők, illetve a Formula–1-es versenyzők, akiknek külön poén, amikor a Monacói Nagydíjat a mindennap besétált utcákon tartják – habár a szintén itt élő holland Max Verstappennek például teljesen mindegy, hol van a futam, mostanság mindig és mindenhol nyer. 

Mindenesetre a férfi egyes tenisz-világranglista első tíz helyezettjéből öt itt él, és a közéjük tartozó dán Holger Rune arra is felhívta a figyelmet, hogy miként Dubajnak, Monacónak is vannak egyéb előnyei:

Szintén itt él a szerb világelső, Novak Djokovics is, aki a hó elején rekordot javított a 24. Grand Slam-sikerével, és csak az elmúlt 12 hónapban 38,4 millió dollárt (13,8 milliárd forint) keresett a Forbes szerint, amely nyomban megjegyezte: a monacói lakhelyével ebből milliókat óvhatott meg az adózástól. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy ő az ötödik leggazdagabb teniszező a világtörténelemben.