Olimpia: légkondi nem lesz, az ágy kartonból, a matrac halászhálóból készül – ilyenek a klímavédő játékok
Nyilván nyugtával dicsérjük a napot, de Párizsban nagyra törő tervekkel készülnek az olimpiára, és nem (csak) a látvány tekintetében, hanem arra is, hogy minél inkább óvjuk a bolygónkat. Avagy az ötkarikás játékok során előtérbe került a klímavédelem.
A francia szervezők feltett szándéka, hogy az eddigi legzöldebb játékokat valósítsák meg. Ez abból a szempontból nem tűnik nagy vállalásnak, hogy az olimpiák egyre inkább elhatalmasodtak, ezáltal az építkezések, az üzemeltetés és a helyszínre utazó tömegek miatt az egekbe lőtt a szén-dioxid-kibocsátás mértéke.
A legutóbbi három, Londonban, Rióban és Tokióban rendezett nyári olimpia átlagban 3,5 tonna szén-dioxidot termelt,
noha 2021-ben Japánban a koronavírus-járvány miatti korlátozások okán nem is lehetettek jelen nézők. Mégis hatalmas volt a végösszeg, főleg, ha a trió átlagát vesszük, amihez képest Párizs meghatározta a saját célját: a felére, legfeljebb 1,75 millió tonnára mérsékelve a szén-dioxid-kibocsátást.
Mindehhez nemcsak szép szavak, hanem stratégia is társul.
A klímavédelem stratégiai pontjai és a karbonlábnyom-mérő applikáció
Ez volna az ARO (avoid, reduce, offset), magyarul az elkerülés, csökkentés és ellensúlyozás metódusa, amit a franciák megtoldottak kettővel:
- a kibocsátások előrejelzése (anticipate),
- mozgósítás és cselekvés (mobilise).
Miként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európa Stratégia Kutatóintézetének a munkatársa, Tóth Bettina kifejtette a dolgozatában, a franciák támaszkodnak a saját meglévő infrastruktúrájukra, illetve már létező olyan eljárásokra, amelyek csökkenthetik a Föld terhelését – ugyanakkor nagy mutatvány ezt egy akkora volumenű eseményen levezényelni, mint az olimpia, és milliókat egyszerre, legalább három héten át folyamatosan rávenni, hogy tartsák magukat az irányelvekhez.
A stratégia részletezésében a következők szerepelnek. Egyfelől a franciák kifejlesztettek egy eszközt, amely a pályázat benyújtásától a megnyitóig méri a kibocsátás várható mértékét, ezáltal segítséget nyújt a döntéshozatalhoz. Az értékeket ráadásul nem szűken, a játékok néhány hete alatt értelmezik, hanem direkt szélesen, beleértve például a nézők utazásait, és elvileg már 2021 óta él a projekt, amely keretében az elkerülhetetlen kibocsátásokat projektekkel ellensúlyozzák.
Ahhoz, hogy mindenki számontarthassa a saját karbonlábnyoma méretét, egy ClimateCoach nevű applikációt is létrehoztak. És van tovább is.
Hányan özönlik majd el Párizst?
Hatalmas segítség lehet az infrastrukturális előny, hogy például Rióval vagy még korábban a 2004-es rendező Athénnal ellentétben szinte kizárólag már létező stadionokat, csarnokokat és egyéb helyszíneket használnak a lebonyolításra, így nem keletkeznek úgynevezett „fehér elefántok”, másképpen olyan létesítmények, amelyeket az olimpia után lehetetlenség megtölteni, illetve gazdaságosan üzemeltetni.
Párizsban most egyetlen új komplexumot építettek: Saint-Denis-ben a vizes blokkot, ám ehhez is megjegyezték, hogy természetes biolapú, illetve újrahasznosított anyagokból épült, továbbá napenergiával működik.
Ehhez társul 200 ezer újonnan ültetett fa és 1000 kilométernyi bicikliút
– úgyis az a terv, hogy háromezer közösségi kerékpárt bocsássanak rendelkezésre, illetve mindenkit a közösségi közlekedésre sarkallnak: még a nemzetközi sajtónak is azt tanácsolják a szervezők, hogy menjenek metróval.
Persze a 15 ezer sportolónak, 45 ezer önkéntesnek, 26 ezer újságírónak és a 13,4 millió eladott jegy tulajdonosainak enniük is kell, ezért a franciák a 13 millió adagnyi tervezett étel 80 százalékát hazai és fenntartható forrásból igyekeznek előállítani, megduplázva a növényi eredetű élelmiszerek hányadát, valamint megfelezve az egyszer használatos műanyagok használatát.
Mindezek után egy hatalmas tétel maradt még: az olimpiai falu.
Inkább ésszel, mintsem erővel hűtik majd az olimpiai falut
Már Tokióban is úgy volt, hogy az ágyak újrahasznosított, megerősített kartonból készültek: most is így lesz, plusz a matracok újrahasznosított halászhálókból készülnek.
A 300 ezer négyzetméter alapterületű falut Párizstól északra húzták fel, ahol 2025-re rehabilitált övezetként 12 ezer polgár élhet és dolgozhat majd. Persze egyelőre még sportolói bázis lesz, ahol a tetőket növényzettel és/vagy napelemekkel pakolták tele, továbbá ültettek 9 ezer fát is, amelyeknek az esővíz felfogásában és megtartásában is szerepet szánnak.
Furán hangozhat, de az épületekben nem lesznek hagyományos légkondicionálók, a hűtést-légmozgatást nyolcezer ventilátor intézi.
Az egész falura alkalmazott klímaadaptív elvek szerint a tájolás, a szélcsatornák és a szigetelés révén elérhető, hogy a kint és bent között legfeljebb 6 Celsius-fok legyen a különbség, és mindig 23–26 fok közötti legyen a belső hőmérséklet.
Párizsnak persze akadnak egyéb tennivalói is, például kölcsönkérték a görög légvédelmet, intézkedni kellett a május 1-jei zászlóégetés nyomán, a Szajnán szétszórt megnyitó pedig minden eddiginél nagyobb biztonsági kihívás.
Ajánlott videók
GDP-adatok: kőkemény ítéletet mondtak az elemzők és megnevezték a kitörési pontot – végre beérik a kormány csodafegyvere?
