Hadigazdaság

A hadigazdaság olyan gazdasági működési forma, amelyben az állam elsődleges célja a háború megvívásához szükséges erőforrások biztosítása. Ilyen környezetben a gazdasági tevékenységek középpontjába a fegyvergyártás, a hadsereg ellátása és a stratégiai iparágak fenntartása kerülnek, miközben a civil fogyasztás háttérbe szorul. A hadigazdaság jellemzője a központi irányítás erősödése: az állam szabályozza a termelést, árazást, elosztást és gyakran a munkaerő felhasználását is. A hadigazdaság megszervezése több eszközzel történhet: bevezetik a nyersanyagok és termékek jegyrendszerét, korlátozzák a fogyasztást, átállítják a civil ipart hadi termelésre, illetve erőteljesen ösztönzik a háború finanszírozását államkötvények kibocsátásával vagy kötelező megtakarításokkal. Ezzel párhuzamosan az állami költségvetés súlypontja a katonai kiadásokra tolódik át. Magyarország történetében a hadigazdaság a két világháború időszakában kapott hangsúlyos szerepet. Az első világháború alatt bevezették az élelmiszerjegyeket, a második világháborúban pedig a hadiipari termelés aránya drámaian megnőtt, miközben a lakosság mindennapi fogyasztása jelentős mértékben visszaesett. A hadigazdaság rövid távon képes biztosítani a háborús erőfeszítésekhez szükséges erőforrásokat, ugyanakkor hosszú távon súlyos társadalmi és gazdasági károkat okozhat, például inflációt, eladósodást és az életszínvonal zuhanását. Németország és az Európai Unió 2025-ben közölt kiadásai tervei a hadigazdaság irányába tett gazdasági átalakítás lépéseit tartalmazzák, de még nem tekinthetők szoros értelemben vett hadigazdaságnak.