Az Nvidia tíz lépéssel vitte közelebb az emberiséget a humanoid robotokhoz
A héten zajlott le az Nvidia éves fejlesztői konferenciája, a GTC, melyen a vállalat bemutatta legfrissebb fejlesztéseit és termékeit, köztük a videókártyák új királyát, a GeForce 5090-et, amely 30 százalékkal kisebb és hatékonyabb is, mint a cég előző zászlóshajója. Az igazi újdonság azonban nem a menetrendszerűen érkező videókártya-generáció volt, hanem azok az inkább technikai újdonságok, amelyeket a vállalat a hét során bemutatott.
Elképesztő fejlesztésekről számolt be az Nvidia
Jensen Huang és csapata a konferencia alapját a köré a tematika köré húzta fel, hogy a mesterséges intelligencia (MI) az eddigi, főként a megfigyelésen és az annak alapján előállított reprodukción alapuló tevékenysége helyett a közeljövőben már azon lesz a fókusz, hogy az MI-modellek önálló ügynökként tudjanak majd üzemelni: megérteni a feladatokat, kitalálni és érvekkel alátámasztani, hogy milyen módon oldanák meg őket, majd a saját tervük alapján végre is hajtani a kívánt akciót. Ehhez a munkamenethez természetesen nagyságrendekkel nagyobb számítási kapacitásra van szükségük a modelleknek,
az Nvidia pedig ott tart, hogy mindezt a hardveres igényt kielégítse.
Ennek a folyamatnak az alapja a Blackwell MI-csipcsalád újabb és újabb tagjainak folyamatos bevezetése: az idén a Blackwell Ultra érkezik majd, jövőre ezt a Vera Rubin követi, 2027-ben pedig már a Rubin Ultra néven futó csipet kapják meg a fejlesztők, kutatók és MI-üzemeltetők. Érdekesség, hogy míg az Ultra még „csak” 20 petaflopos számítási teljesítményt tud majd leadni, addig a Rubin Ultra már 100 petaflopos kapacitással fog rendelkezni. A 100 petaflopos kapacitást úgy lehet nagyságrendileg elhelyezni, hogy
- ha a Föld összes lakója elkezdene fejben számításokat végezni,
- és másodpercenként egy számítással végezni is tudna,
- akkor 400 év alatt jutnánk el odáig kollektíven,
hogy kiszámoljuk azt, ami a Rubin Ultra számára mindössze egyetlen másodpercet vesz majd igénybe.
De az Nvidia nem csak számítási teljesítmény terén tett le egy egészen felfoghatatlan dolgot az asztalra, bejelentette azt is, hogy a Groot N1 néven futó modelljét, melyet a jövendőbeli humanoid robotok szoftveres keretrendszerének szán, teljesen nyílt forráskódúvá tette, tehát a világ bármely pontján bármely fejlesztő felhasználhatja saját projektjeihez a modellt.
És a robotika világánál maradva, az Nvidia bejelentette a Newton névre keresztelt szoftverét is, melyet a Disney-vel és a Google DeepMind-csapatával közösen fejleszt: a Newton egy olyan szoftveres motor, amely lehetővé teszi a robotok számára, hogy a valós környezetüket felmérve közlekedjenek, például ne botoljanak meg a szőnyeg szélében. Sőt, a vállalat jövőre már azt várja a modelltől, hogy a Disney vidámparkjaiban üzemelő robotokba is beépíthesse őket, hogy azok emberszerű interakcióba tudjanak majd lépni a látogatókkal.
Az Nvidia pedig mindemellett arról is beszámolt, hogy partnerségre lépett a General Motorsszal, hogy egy olyan MI-szoftvert hozzanak létre közösen, amelyet a járműtervezés és -gyártás, valamint az önvezetés terén is fel lehet használni.
