Egy hely, ahol szinte mindig lehet magyar szót hallani

Világszerte közkedvelt turista célpont Izrael, többek között Magyarországon is számos légitársasággal kevesebb mint három óra alatt el lehet jutni Tel-Avivba (két város egyesülés által hivatalosan Tel-Aviv-Jaffa). Ráadásul a mérsékelt mediterrán éghajlat miatt az egyik legideálisabb nyaralási célpont az őszi hónapokra is.

Több utazási iroda is úgy hirdeti Tel-Avivot, mint ahol az

A városszerte találtató Bauhaus épületek – emiatt is hívják Tel-Aviv-Jaffát a fehér városnak –, múzeumok, különböző vendéglátóhelyek mind-mind olyan turistacsalogató helyszínek, melyek Izrael más pontjaira nemigazán jellemzőek.

Tel-Avivot nemzetközi szinten Izrael fővárosának tartják, azonban politikai, identitásbeli értelemben a zsidó állam Jeruzsálemet kezeli az ország fővárosának. Donald Trump amerikai elnök ezért is korábban bejelentette, hogy az Egyesült Államok nagykövetséget átköltöztetik Tel-Avivból Jeruzsálembe, majd így tett a nemrég megválasztott brazil elnök, Jair Bolsonaro is.

Utazni szépen, okosan

Tel-Avivba a fapados járatokkal a nyár végén az egyhetesnek tervezett utakra 25-40 ezer forint körüli áron lehetett jegyet vásárolni, azonban a késő tavaszi, nyár eleji időszakoban egy hasonló útért minimum 50-70 ezer forint közötti jegyárakkal kell számolni.

Számos alakalmommal felmerül az a kérdés, hogy a közel-keleti országban kell-e vízum, vagy bármilyen különleges engedély az országba való tartózkodáshoz. Engedély nem kell, azonban a repülő felszállásánál és az országba való beléptetéskor bizonyos dolgokra oda kell figyelni:

• például az egyik utazással foglalkozó oldal beszámolója szerint egy házaspár női tagját nem engedték fel Ferihegyen a gépre, mert nem volt érvényes az útlevele előre több mint hat hónapig – erre sajnálatos módon a légitársaságok nem hívják fel a figyelmet.
• Szinte minden esetben a beszállást megelőzően a várokozók közül véletlenszerűen kiválasztanak néhány utast, akiknek teljes ruhaátvizsgáláson és a bőröndjeik ellenőrzésén is át kell esniük.
• Belépéskor az útlevélbe való izraeli beléptetési pecsét helyett a külföldi beutazó külön egy kék színű lapot kap, amelyet kiutazáskor fel kell mutatnia, majd a kilépését igazolva egy rózsaszín színű lapot kap.
• Az útlevelében található arab vagy más muszlim országok pecsétjei nem jelentenek beléptetési akadályt, ugyanakkor az ezekkel rendelkező utazók alaposabb biztonsági ellenőrzésre számíthatnak – például megkérdezhetik az akkori utazásuk célját, helyszíneit, kikkel találkoztak, mit csináltak az útjuk során.
• Előfordulhat, hogy gyanúsnak vélt adatok vagy körülmények esetén a beutazó e-mail postafiókját is kérik bemutatni az utas laptopján vagy telefonján, aminek a megtagadása a visszafordítás kockázatát rejti magában.
• A magyar konzuli hivatal felhívja arra is a figyelmet, hogy visszafordítják azt a külföldit, aki Izraelben dolgozó nem izraeli állampolgár rokonát, családtagját kívánja meglátogatni 3 hónapnál rövidebb időre, hacsak nem rendelkezik rokona izraeli munkáltatója által az izraeli belügyminisztériumtól letét megfizetésével előzetesen kért és kapott külön engedéllyel.

Az ország, ahol mindig lehet magyarokkal találkozni

A feliratok egész Izrael területén – főleg a közlekedési tábláknál, buszállomások menetrendjénél – értelemszerűen héberül olvashatók, ezért – a mobilinternet használatának borsos áráról nem is beszélve – érdemes inkább WIFI-s helyszíneken a térképeket beölteni és informálódni az utazás előtt.

A legtriviálisabbnak tűnő helyszíneken (leszámítva a közlekedést) lehet háromnyelvű kiírásokkal is találkozni, például múzeumoknál vagy más látványosságoknál:

Személyes tapasztalatunk szerint a helyiek teljesen jól elboldogulnak az angol nyelvvel, sőt sok esetben könnyen megeshet, hogy magyarul kap az ember választ a kérdésére. Ezekben az esetekben feltűnt, hogy nem csupán magyar turistákról – bár a strandokon, piacokon, boltokban mindig beléjük is botlik az ember –, hanem hosszú évek óta Izraelben élő magyarokról volt szó. Például arról az öreg buszsofőrről, aki érzékelte, hogy a sok apró sékel közötti bogarászásban nem teljesen egyértelmű számunkra, hogy melyik érme mennyit ért, majd meg is kérdezte: „Baj van?” Természetesen az úr elég hamar kiválogatta az aprókat, majd azt is elmesélte, hogy Kárpátaljáról származik, és több mint öt évtizede él Izraelben.

A buszokon, vonatokon kívül más tömegközeledésre nincs lehetőség a Tel-Avivban – Jeruzsálemben viszont villamossal is lehet közeledni –, azonban taxikkal, Uberrel, bérelt autókkal vagy akár kölcsönözhető kerékpárral is be lehet járni a várost. Sábát idején – azaz a „pihenés napján” – péntek délután háromtól szombat este hétig hivatalosan bezárnak a boltok és a tömegközlekedés sem jár. Több bolt, illetve üzlet is azonban nyitva tart, és az élet sem áll meg teljesen, legalábbis Tel-Avivban, ahol éjjel-nappal hömpölygő tömegben járják az utcákat.

Izrael egy igazi kulturális olvasztótégely, az 1948-as megalakulása óta azonban folyamatosan küzd azért, hogy megmaradjon a zsidó identitása:

A bevándorlók számos támogatást kapnak államtól: kezdve az izraeli okmányok minél korábbi elkészítésétől akár az ingyenes repülőjegyen át a személyes anyagi támogatásig. Szinte bárki jogosult az alijára akinek legalább egy zsidó nagyszülője van. Hivatalos információt nem kaptunk az izraeli magyarok számáról, azonban a kint élő magyarok közül megerősítették, hogy

Elsőre szokatlan lehet, de gyakorta lehet találkozni fegyverrel közlekedő fiatalokkal: ők a sorkatonai szolgálatukat teljesítő katonák, akik a bázisuk és az otthonuk között ingáznak, és a fegyverüket mindig maguknál kell tartaniuk.

Katonai járőrözésekre nem kell számítani Tel-Avivban, azonban Jeruzsálemben, az óváros bizonyos pontjain teljesen megszokott az állig felfegyverzett katonák jelenléte.

Tel-Aviv a tengerpartja miatt is az egyik legkedveltebb turistacélpont: a tengerparti sáv fagymentes, a téli hőmérséklet átlagosan 14 fok körül van, nyár közepén a 28 fok fölötti értékéket is elérheti.

Strandolni egész évben lehet, de sokan ősszel ajánlják, mert akkora medúzák is eltűnnek – az Földközi-tenger ezen szakaszán gyakorta előfordulnak –, a hosszú partszakaszon pedig különféle kikapcsolódási lehetőségek is adottak (búvárkodás, szörfoktatás). A bérelhető napágyakon kívül bárokban, éttermekben is lehet ejtőzni – természetesen a fizetős vendégeknek, melynek az árát rendesen meg is kérik – azonban a piknikezésre is alkalmas a homokos part.

A strandon való koktélozás, sörözés is borsosnak mondható: a Hilton Hotel strandján például minimum fogyasztásként 100 sékel van előírva asztalonként (körülbelül 8 ezer forint), így pár sör elfogyasztása nem okoz nehézséget ahhoz, hogy valaki 10-15 ezer forintot is elköltsön. A part melletti kisboltok ára is erősek: 1,5 literes üdítőért elkérhetnek akár 20 sékelt is (körülbelül 1500 forintot).

A várost járva, a piacokat, kisboltokat vagy kisebb étkezdéket kipróbálva bőven van lehetőség az egyébként szolgáltatásait drágán kínáló Tel-Avivban étkezni: utcai falafel 12-30 sékel, szelet pizza 8-12 sékel, sör boltban 9-13 sékel márkától és mérettől függően. Mindenesetre ne csak Tel-Avivra koncentráljon mindenki, hanem ajánlott Jeruzsálembe is elutazni, meglátogatni a Holttengert és érdemes körül nézni ebben a kis országban (20 770 km²), amit méretétől függetlenül lehetetlen pár nap alatt felfedezni, de mindenképpen érdemes rá időt szánni.