A hét eleji forgalom csökkenésében érzik a fizetőképes kereslet mérséklődését a hazai vendéglátóhelyeken,
ahol emiatt a hét első vagy mindkét napját szabadnappá teszik, hogy a legnagyobb költségen, a béreken, illetve a szükséges munkaerőn spórolni tudjanak – mondta a Világgazdaság érdeklődésére Kovács László, a Magyar Vendéglátó Ipartestület (MVI) elnöke.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
Sok helyen, ahol a vasárnap este sem tartozik a forgalmas időszakok közé, ekkor sem nyitnak már ki, és vannak olyan üzletek, ahol nemcsak komplett napok kihagyásával, hanem a hétköznapokat érintő nyitvatartási idő csökkentésével is védekeznek a felesleges kiadások ellen.
Elterjedt, hogy szűkítik a konyhai üzemidőt, hogy például csak este kilencig vesznek fel ételrendelést, a szakácsok munkaidejét igyekeznek így csökkenteni.
A vendéglátós ipartestület elnöke szerint
továbbra is nem kevés olyan hely van, ahová csak foglalással lehet a csúcsidőszakban helyet kapni, de a jól menő helyek száma összességében csökkent.
A Covid kezdete óta négyezer hely vérzett el az 51 ezerből. A végleg bezárt üzletek többsége italárusító és szórakozóhely, ahol a külföldi turisták hiányát nem tudták túlélni. A legstrapabíróbbnak a korábban is zömében elviteles helyek, mindenekelőtt a cukrászdák bizonyultak, kategóriájukban nem látni nagyobb létszámcsökkenést, és a kávézók is válságállónak bizonyultak.
Tavaly jó évet zártak azok a vendéglátóegységek, amelyek át tudták vészelni a pandémiát, a háború és az energiaár-emelkedés okozta nehézségeket, és volt kitartásuk, türelmük és megfelelő anyagi hátterük továbbvinni a vállalkozást
– összegezte Kovács László. Az MVI elnöke szerint nem feltétlenül a legjobb színvonalú helyek élték túl a nehéz időszakokat, hanem sokszor azok, amelyek tulajdonosai rendelkeztek elegendő anyagi háttérrel, vagy más ágazatokból, például az építőiparból vagy az IT-szektorból, egyéb vállalkozásaikból forrást tudtak átcsoportosítani a működtetésre.
Közösségi élményre vágynak az emberek, látjuk a költési szándékot és hajlandóságot, hogy erre áldozzanak, de tudjuk, hogy a vendéglátás a lemondási lista élén szerepel
– mondta a szakértő. A terasznyitásokkal nőtt a forgalom, és megugrott a munkaerő-kereslet is a főszezon beköszöntével, de a vállalkozók lényegesen óvatosabban terveznek, mint eddig bármikor.
A szükséges és indokolt kormányzati döntésekhez, a pontosabb tervezéshez mindenképp hasznos lenne naprakészen látni a szektor forgalmát és annak hullámzását, a jobb és nehezebb időszakokat.
Ehhez képest eddig, az NTAK elindításáig három-négy hónapos késéssel juthattunk adatokhoz – mondja Kovács László. Hangsúlyozza, hogy az adatszolgáltatás bevezetése ellen ugyan sokan berzenkedtek, pedig az jó alap lehet a gyors és hatékony kormányzati segítséghez is, miközben a piaci szereplők a környezetükről is kaphatnak vissza adatokat anonimizálva.
Van pénz utazásra: csak most már nem itthon, hanem külföldön költekeznek a magyarokTízezerrel kevesebben dolgoznak a vendéglátásban itthon, a munkaerőhiány tartósan velünk marad, de mérsékelhető. A cégek egy része már nem is keres dolgozókat, megoldják máshogy a problémát. Az építőiparból most kezd visszaszivárogni az elcsábított munkaerő egy része, a turizmusban az üzleti bizalom a szolgáltatói szektor átlaga felett van, bár most stagnálásközeli. |
A 2022-es forgalom a 2019-eshez, a valaha mért legmagasabb vendéglátós nettó forgalomhoz, az 1400 milliárd forinthoz képest – változatlan áron, tehát az hatásától megszűrve – mindössze 4 százalékkal maradt el. Mindezt 10 ezerrel kevesebb emberrel értek el a szálláshely-szolgáltatókkal együtt 2019-ben még 185 ezer főt foglalkoztató piacon.
Ugyanakkor
az étlapi árakban nem tudják érvényesíteni az indokolt költségnövekedést az éttermekben, mert félnek attól, hogy elvesztik a vendégeiket.
A magyarországi vendéglátás árai még mindig 30-50 százalékkal vannak a nyugat-európai átlag alatt, miközben az alapanyag helyenként külföldön olcsóbb. Itthon csak a bérköltség alacsonyabb a nyugat-európainál, de ez is egyre kevésbé jellemző, és az energiaárak is kiegyenlítődtek már.
Mindeközben a magyarországi étterembe járási szokások legfeljebb heti, havi egy étkezést takarnak a Nyugaton jellemző heti két-három látogatással szemben.
A hazai vendéglátás most az energiaár-sapka felvételéért harcol, sok piaci szereplőnek ugyanis hatalmas könnyebbség lenne, ha kiszabadulhatna a túl drágán kötött szerződéseiből
– szögezte le az ipartestületi elnök.
A nyári szezonkezdet vegyes tapasztalatokkal szolgált, az időjárás egyelőre nem kedvez a balatoni szezonnak, sok vendég maradt el a tó környéki éttermekből – mondta Kovács László. A szakember azonban úgy véli, hogy a stabil, régi, megbízható, népszerű helyek várhatóan idén is jól érzik magukat.
