Élénkítési dilemmák
A világgazdasági recesszió kezelése felújította az élénkítő gazdaságpolitika szükségességéről -- mostanában inkább csak elméleti szinten -- folyó vitákat. Úgy tűnik, a piaci elemzők és a kutatóintézetek Nyugat-Európában és Magyarországon egyaránt szkeptikusak az expanzív költségvetési politika hatásosságával kapcsolatban. A jövő évi költségvetéseket vizsgálva úgy tűnik, hogy Nyugaton inkább csak a beruházások időbeni átütemezéséről van szó, nem pedig "valódi" keresletélénkítésről.
Hazánkban ugyanakkor a kormányzat a múlt héten is többször hitet tett a keresletösztönzés mellett. Sajnos a költségvetési folyamatok teljes átláthatatlansága miatt ennek mértékéről a szakértők csak rendkívül óvatosan tudnak nyilatkozni. Ráadásul a bevételtöbblet terhére megvalósított beruházások nem is növelik a keresletet, hiszen a gazdaság túladóztatásából származó források elköltéséről van szó. Ezek kínálatélénkítő hatása csak másfél-két év múlva jelentkezhet legkorábban.
A múlt hét kedvező híre a látványos építőipari növekedés volt. Augusztusban a korábbi hónapok magas üteménél is gyorsabban bővült az ágazat -- elsősorban a lakásépítési boomnak és az üzletközpont-építéseknek köszönhetően. Különösen az Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon volt látványos a növekedés. Érdekesség: a részletes adatokon egyáltalán nem látszik, hogy autópálya-építés folyna Magyarországon.
Ezen a héten több érdekes adat is napvilágot lát, de a legnagyobb érdeklődés minden bizonnyal a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának mai ülését kíséri. Bár Járai Zsigmond jegybankelnök többször is határozottan kijelentette, hogy a kamatcsökkentéshez a világgazdaság állapotának javulása is szükséges, a piac mégis egyértelműen kamatvágást vár.
