Kína felértékelése
Október 20--21-én tartják ugyanis Sanghajban az Ázsiai--Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés csúcsértekezletét, amelyen George Bush amerikai és a házigazda Csiang Cö-min kínai elnökön kívül részt vesz orosz és indonéz kollegájuk, Vlagyimir Putyin és Megavati Szukarnoputri, a japán és az ausztrál kormányfő, összesen 20 ország első embere.
Az esemény reflektorfénybe állítja az USA és Kína új keletű egyetértését, ami alig fél éve, a hajnani kémrepülő-incidens után még elképzelhetetlen lett volna. Peking azonban példát vett a ragyogó stratégának bizonyult Putyinról, s az elmúlt héten ügyes fordulattal a nemzetközi terrorizmus elleni harc logikai rendjébe sorolta saját külön elszámolnivalóit a Hszincsiang-Ujgur területi muzulmán "szakadárokkal" (a terület Afganisztán szomszédja), lezárta pakisztáni és afganisztáni határát, miután már korábban teljes elvi támogatásáról biztosította a nemzetközi terror elleni összehangolt harcot, sőt bizonyos támogatást is felajánlott. Cserébe valószínűleg szabad kezet vár el Tibet és Tajvan kérdésében -- utóbbi fölé az USA mostanáig védőernyőt tartott.
Elmozdulás tapasztalható az USA diplomáciájában a "lator államokkal" összefüggésben is: Washington nem tett semmit az ellen, hogy az ENSZ közgyűlése két évre beválassza a Biztonsági Tanács nem állandó tagjai közé azt a Szíriát, melyet elsősorban Izrael, de ő maga is a terrorizmus egyik melegágyának tart. Tavaly még megakadályozta a hasonlóan minősített Szudán nem állandó tagságát.
Mindeközben az USA-t, de az egész világot is rettegésbe kergette a bioterrorizmus réme. Eddig Floridában nyolc, New Yorkban két lépfene-megbetegedést regisztráltak. A CIA Irakot gyanítja a kór terjesztése mögött.
