Nemzet, család, kampány

A fideszes és szocialista politikusok által gyakorlatilag kisajátított vitában -- az ezt eredményező taktikát pénteki írásunkban már elemeztük -- természetesen a kormány szerepének vesézése dominált, vagyis a kabinet tevékenységéhez való viszony alapján fogalmazták az üzeneteket. Tartalmuk röviden összefoglalható. A Fidesz úgy látja -- illetve azt állítja --, hogy a kormány a helyén van, és értő módon teszi a dolgát, a szocialisták szerint viszont a kabinet a kisgazdák szétesése folytán végletesen instabillá vált. Annyira, mondják, hogy a koalíció többsége megszűnt, a kormánypártok a parlament határozatképességét sem képesek garantálni a MIÉP jóindulata nélkül. A Ház alelnökének jelölt Bánk Attila megválasztására tett újabb kísérlet kudarca jelzi, az ellenzék a körülmények számára kedvező alakulása esetén gyárthat elméletét igazoló bizonyítékokat. Igaz, mint ahogy a múlt héten vagy az előtt, most sem tudni, a szocialisták és a szabad demokraták az obstrukció módszerét készek-e használni fontosabb, nagyobb téttel bíró esetekben is, miközben persze hangsúlyozzák, nem céljuk a Ház munkájának ellehetetlenítése.
Az MSZP a kormány gyengeségének szisztematikus sulykolása és a MIÉP szerepének túlhangsúlyozása mellett az agrárium és az egészségügy problémáit helyezheti még középpontba. Az előbbi téma az egyre érdektelenebb Torgyán József és csapata ténykedése nyomán kihagyhatatlan ziccerhelyzeteket kínál. A beteges egészségügy gondjai is ismertek, ráadásul Mikola István és a Fidesz-frakció viszonya apropóján az ellenzék gyenge láncszemnek tarthatja és láttathatja a szakminisztert. A legnagyobb kormánypárt bosszús, az akarnok Mikola Istvánnal szembehelyezkedett képviselői mindazonáltal Orbán Viktor határozottságának köszönhetően várhatóan mégsem fúrják meg a kórház-privatizációs törvényt; erre utalnak a frakció múlt hétfői ülése utáni nyilatkozatok. A jogszabálytervezet ezzel együtt is kelthet még izgalmakat a politikában és a szakmában is, amit az oppozíció kihasználhat.
A témákon túl amúgy érdekes a két nagy párt vezető politikusainak retorikája is, hiszen mostanában, így a vitanapon is, mindkét oldalon feltűnő rendszerességgel használták-használják a család, a haza, a nemzet és a -- nemzeti -- közép kifejezéseket. Egyaránt erősen a centrumba húznak, vonható le a következtetés -- a különbség annyi, hogy az MSZP ezt mondja is, a Fidesz meg inkább csak teszi. A hasonló irányú mozgás okai kézenfekvőek: a ma még bizonytalan választók állítólag középen várják az egyértelműbb időket.