Erőteljes kamatcsökkentések

Ez nem is csoda, hiszen a fogyasztói bizalom, illetve a reálgazdasági teljesítmény egyaránt arról tanúskodik, hogy a várva várt fellendülés még sokáig várat magára. Az eurózónában például négyéves mélypontján áll a fogyasztói bizalom indexe. A világgazdaságban tapasztalható folyamatok közül talán csak az infláció csökkenő trendje mondható kedvezőnek. Ugyanakkor a munkanélküliség Németországban és az Egyesült Államokban egyaránt rekordokat döntöget. Ebből a szempontból a viszonylag jó növekedési adatokat produkáló Nagy-Britannia mutat csak derűs képet.
A kedvezőtlen gazdasági kilátások következtében meglépett kamatcsökkentések a magyar pénzügyi politikai döntéshozókra is hatnak. Hétfőn ugyan a monetáris tanácsülésen még helybenhagyták a kamatszintet, de Járai Zsigmond jegybankelnök a hét végén már 50 bázispontos csökkentés lehetőségét emlegette. Mivel egy ilyen döntést nem csak az egy hét múlva összeülő monetáris tanács hozhat, akár már ma is bekövetkezhet a kamatmérséklés. Ugyanakkor az sem elképzelhetetlen, hogy a holnap megjelenő -- várhatóan jó számokat hozó -- inflációs adatokat megvárják a döntéssel.
A múlt héten megjelenő hazai gazdasági adatok egyébként meglehetősen vegyes képet mutattak az országról. A fizetési és a külkereskedelmi mérleg egyaránt megnyugtató képet festett a külső egyensúlyról, ugyanakkor az ipari termelés -- az utóbbi fél évben már nem először -- éves alapon csökkenésről számolt be. Ez azért is érdekes, mert közben az exportteljesítmény sokkal inkább kitart, mint az importdinamika. Szakértők nagy része éppen ezért arra gyanakszik, hogy a jó mérlegadatok elsősorban a beruházások -- és így a beruházási célú behozatal -- visszaesésének köszönhető. Amennyiben ez valóban így van, az nem csak rövid, hanem hosszú távon is kihatással lehet a gazdasági növekedésre. (A helyzetet bonyolítja, hogy a pénteken megjelent kedvező külkereskedelmi adatokat a KSH és a GM később részben visszavonta, és e hét második felére ígért pontos számokat. A döntés hátterében azonban minden bizonnyal technikai és módszertani problémák állnak, az adatok valószínűleg nem fognak jelentősen változni.)
Ellentmondásos képet mutatnak a lakásépítések adatai is. A Központi Statisztikai Hivatal mérése szerint az idén 50 százalékkal több otthon épülhet, mint tavaly, ugyanakkor a lakásépítési engedélyek számának növekedése a harmadik negyedévre teljesen megállt. Amennyiben az építési engedélyek, illetve az elkészült lakások száma között a korábban megfigyelt kapcsolat jövőre is érvényes marad, 2002-ben maximum 10 százalékkal növekedhet az új lakások száma.