Fecsegő szlovák felszín

Nagy titkolódzás övezi státusügyben a szlovák-magyar egyezkedés részleteit. A kényes diplomáciai tárgyalások jellegére való tekintettel az még érthető is, hogy a köz kiszorul az alkuból. Ám a beavatottak köre olyan szűk, hogy még a pozsonyi kormány magyar anyanyelvű minisztereivel sem ismertették a közös nyilatkozattervezetet, valamint a két államtitkár levélváltásának tartalmát. A lényegi dolgokban tájékozatlan szlovák parlament demonstratív vitája így csupán a fecsegő felszín. Igaz, egyben olyan politikai demonstráció, ami a választások előtt álló kormányoknak nem könnyíti meg, hogy a "hallgatag mélyben", az érdemi tárgyalások szintjén alakíthassák ki a mindkét fél számára elfogadható kompromisszumot.

Lambert Gábor

Ha ugyanis bármilyen alapjuk is van azoknak a feltételezéseknek, amelyek szerint a szlovák fél az oktatási kedvezményeket szeretné kiiktatni a státustörvényből, az sokkal keményebb diónak ígérkezik, mint a megegyezés volt Romá-niával. A törvény valódi értelmét, a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának kifejeződését venné ugyanis Pozsony fokozottan célba.

Magyar részről történtek ugyan kísérletek a kedvezményeket célba juttató mechanizmusok átalakítására, úgy, hogy az megfeleljen a szlovák érzékenységnek, de a jelek szerint nem ez a probléma lényege. A pozsonyi koalíció nem tud szabadulni az ellenzéki nyomás alól, már hónapok óta nem Dzurinda határozza meg a közbeszédet. Orbán Viktor pedig aligha tehet akkora engedményt amúgy rokonszenves közép-európai partnerének, amivel az Pozsonyban elfogadhatóvá tenné a megállapodást.

Sokat elárul a helyzetről, hogy ha az előjelek ellenére mégis lesz valamilyen megállapodás a közeli napokban, azt nagy valószínűséggel nem kormányfői, hanem külügyminiszteri szinten írják majd alá. Egyik fél sem ezt a dokumentumot akarná lobogtani a választási kampányában.