A kormány büszkén hirdette, hogy magyar forrásokból épül a magyar autópálya. Igaz, az OTP-MKB-CIB főszervezői konzorcium elsősorban hazai pénzintézetek forrásaiból "rakja össze" a beruházáshoz nyújtott 180 milliárd forintos hitelt, amihez az állam 200 milliárdos kezességet vállalt. Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy az OTP-n kívül a többi magyar bank is csak annyira tekinthető hazai cégnek, mint az autópálya-építésből kihagyott külföldi társaságok itteni leányvállalatai.
Arról azonban keveset tudni, hogy a bankvezetők milyen szájízzel írogatták alá a papírokat, hiszen a metróügy kapcsán éppen ez a kormány szolgáltatott precedenst arra, hogy az állam magánjogi kötelezettségeit egy tollvonással szüntetheti meg a megváltozott politikai akarat. Az igencsak laza törvényi keretek között vállalt állami kezesség érvényesíthetősége olyan, mint a kutya vacsorája, ami jelen esetben a gazda jóindulatától függ.
Az Orbán-kormányt a kezdetektől fogva indokolatlan idegenkedés jellemezte a tőkepiaci alapú finanszírozási formákkal és a szabad versennyel szemben, és a beruházásoknál rendre előtérbe helyezte a lényegében közvetlen állami szerepvállalást. Kétségtelen, hogy a politikai hatalom megszerzése a gazdaságban is széles mozgásteret biztosít a mindenkori kormány számára. Egyébként gazdasági megfontolások is szólhatnak amellett, hogy az állam az optimális mértékig működjön közre bizonyos területek fejlesztésében.
Amellett viszont nem lehet érvelni, hogy az üzleti tevékenység kockázata a politikai változások függvénye. A politika és a gazdaság változékonysága mellett ugyanis a jog állandóságát és kiszámíthatóságát kellene megteremteni.
Fortolóczki István
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.