Európai belépő

Magyarország eddig is a lehetőségek józan figyelembevételével tárgyalt az Európai Unióval, reálisabban, mint azt egyes politikusi nyilatkozatok alapján feltételezni lehetett volna. Medgyessy Péter első külföldi találkozóiból az szűrhető le, hogy nagyobb fordulatok a jövőben sem várhatók, sem a realitásérzékről tanúskodó gyakorlat, sem a retorikai elemek használata terén.

A leendő kormányfő Berlinben kiszúrt egy a választási kampány idején lebegtetett "lufit", amikor leszögezte, hogy kormánya nem fogja kérni már lezárt fejezetek tárgyalását. A nyitott kérdések megvitatásakor viszont annál határozottabban érvényesíti majd a nemzeti érdekeket - fogalmazódott meg a visszakozás ellentétele, amit akár Orbán Viktor is mondhatott volna, előkészítendő a honi közvéleményt egy újabb tárgyalási kompromisszumra.

A mielőbbi belépési dátum véglegesítése miatti aggodalmak ugyanis behatárolják a mozgásteret a csatlakozási alkuban. Elődjéhez hasonlóan a Medgyessy-kormány Európa-politikáját is feltehetőleg az időpont fogja meghatározni, kevesebb szó esik majd arról, hogy milyen unióhoz is akarunk csatlakozni. Medgyessy Péter Berlinben azt emelte ki, hogy a bővítés nem járhat az integráció mélyítésének megtorpanásával. Kovács László a brit Munkáspárt EU-s konventtagjával találkozva viszont azt hangoztatta, hogy a következő kormány is olyan uniót akar, amelyben a tagállamok megőrzik nemzeti identitásukat. Berlinben az előbbi, Londonban az utóbbi érvelést hallgatják szívesebben a föderális, avagy nyitottabb Európa egyre élesedő vitájában.

Amely kérdésben a régi és az új magyar kormány számára is egyelőre az a legfontosabb, hogy minél előbb "belülről" foglalhasson majd állást.

Lambert Gábor