Hízópénzek más kontójára

Közvetlenül ügyvezetővé minősítése előtt, egyik utolsó intézkedéseként írta alá tegnap Vonza András agrárminiszter azt a rendeletmódosítást, amely lehetővé teszi, hogy a sertéstartók átmeneti ideig árkiegészítő állami többlettámogatást kapjanak. Éles viták várhatók arról, hogy az FVM a megfelelő dotációkat léptette-e életbe. Az mindenesetre alapvető szépséghiba, hogy az előkészítés nevetségesen hosszú időt, több mint három hónapot vett igénybe, holott a változtatásokhoz normális esetben egy-két hét is elegendő lett volna.

Az ágazati szervezetek a beavatkozást az év eleje óta folyamatosan sürgették, mivel az exporttámogatások lenullázása és a romló külpiaci lehetőségek miatt a hazai sertésfelvásárlási árak estek, az állattartás jövedelmezősége pedig eltűnt. Ezt most, utólagosan, szemrebbenés nélkül ismeri el az FVM is, és a pluszdotációkat visszamenőlegesen vezeti be. Az intézkedés azonban így is alapvetően ellentmond a piacszabályozási elveknek, amelyek szerint a stabilizációs beavatkozásokat a kárelhárítás érdekében a lehető leggyorsabban illik megtenni. Nem meglepő, hogy a késlekedés menetrendszerű bizonytalanságot és fokozódó piaci feszültséget okozott.

A mostanihoz hasonló, koncepciót nélkülöző állami intézkedések vezettek oda, hogy az elmúlt tíz-tizenkét évben a sertésállomány tízmillióról a felére zsugorodott. Vonza tegnapi döntését azonban különlegessé teszi, hogy regnálása utolsó napján született meg. Nyilvánvaló, hogy ezzel - hasonlóan a kormány utóbbi két-három hetes tevékenységéhez - a leköszönő miniszter utódja kontójára ítélte oda nagy sietséggel az állami pénzeket. Ez pedig a korábbi halogatás után cinikusnak és etikátlannak tűnő lépés akkor is, ha "csak" 900 millió forintos kiadást jelent, és első látásra a gazdák számára kedvező lehet. Ha az FVM valóban a sertéstermelők érdekeit tartotta volna szem előtt, a mostani intézkedést hónapokkal ezelőtt teszi meg.

Hazafi László