Jobboldali trend
Hollandiában jobboldali fordulatot, Írországban a jobboldali kormány megerősítését eredményezte a múlt héten megtartott parlamenti választás. Mindkét országban jellemzőnek mutatkozott, hogy a politikai elitből eddig kizárt, marginális pártok erősödtek meg, s ezek szintén a képzeletbeli skála jobb oldalán helyezkednek el. Hollandiában a Pim Fortuyn Listája (PFL), Írországban a Sinn Féin volt feltűnően eredményes.
Míg azonban előbbi esélyes arra, hogy az új kormányba is bekerüljön, addig az utóbbiról ez aligha mondható el: a Sinn Féin annak az Ír Köztársasági Hadseregnek, az IRA-nak a politikai szervezete, amely Észak-Írországban több évtizedig véres polgárháborút gerjesztett a brit uralom ellen, és mindmáig nem volt képes arra, hogy egyértelműen a megbékélés mellé álljon, habár tett ez irányba néhány gesztust. A régi-új kormányfő, Bertie Ahern mindenesetre kizárta a közösködést. Magyarország számára azért érdekes a Sinn Féin jó szereplése (eddig egy parlamenti képviselője volt, most öt lesz), mert szava lehet abban, hogy az írek a nizzai szerződésről ősszel megejtendő pótnépszavazáson közvetve jóváhagyják-e az Európai Unió bővítését, vagy újfent nemet mondanak; ez a párt az elutasítás mellett van, és a tavalyi referendumon érvényesíteni tudta álláspontját.
A németalföldi végeredmény sem nélkülöz baljós előjeleket, ami az Európai Unió bővítését illeti. Nem azért, mintha a győztes kereszténydemokraták és valószínű koalíciós partnereik ellenségei lennének a folyamatnak, hanem mert tudomásul kell venniük: a közhangulat a mellett van, hogy ki kell tenni a "Megtelt" táblát, s azt kell integrálni, aki, ami már bent van. Ez áll az alig fél év alatt felépített PFL kiugró teljesítményének (26 mandátum a 150 tagú alsóházban) a hátterében, s igaz, a program egyelőre csak az országra és az ottani "idegenekre" vonatkozik, ám semmi garancia sincs arra, hogy nem kap uniós aktualizálást. (SzH)
