A Kasmír okán ismét pattanásig feszült indiai-pakisztáni viszonyt Újdelhi egyre inkább a manapság divatos terrorellenes harc összefüggéseibe helyezi. Álláspontja szerint Kasmír pakisztáni részéből az iszlámábádi kormány által ösztönzött, de legalábbis tűrt muzulmán terroristák támadják az indiai Kasmír célpontjait, és még az újdelhi parlament épületéig is eljutottak. Vadzspaji indiai kormányfő a támadások megszüntetését, a muzulmán terroristák bázisainak felszámolását követeli, és - a terrorellenes harc logikája alapján - nem hajlandó tárgyalni Musarraf pakisztáni elnökkel. Pedig lenne rá alkalmuk: a héten a kazahsztáni Almatiban kezdődik egy közép-ázsiai csúcskonferencia, mindketten ott lesznek.

Putyin orosz elnök még néhány napja is nagy reményeket fűzött ahhoz, hogy Moszkva hagyományosan jó kapcsolatokat ápol mindkét fővárossal. Az orosz közvetítés kedvére lenne Bush elnöknek is, habár különleges szüksége nincsen rá, hiszen a "hagyományosan jó kapcsolatok" Washingtonban sem számítanak hiánycikknek. S Bush maga is elküldi a héten a térségbe Donald Rumsfeld védelmi minisztert (miért épp őt?); ott tartózkodik már Richard Armitage külügyminiszter-helyettes, aki legalább annyira képviseli főnökét, az általában békítő hajlamú Colin Powellt, mint a washingtoni "udvar" konfrontációra hajló politikusait.

Pakisztánnal mint terrorista célponttal Bushnak az a fő baja, hogy az ország az Afganisztán elleni hadműveletek egyik amerikai felvonulási terepe - a terrorellenes harc egyik bázisa - lett, Musarraf pedig személyében vált az amerikai elnök szövetségesévé ebben a küzdelemben.

Közben az indiai-pakisztáni határon fölvonult 700 ezer indiai és 300 ezer pakisztáni katona, és bár mindkét fél deklarálta, hogy háború esetén sem nyúlna nukleáris fegyveréhez, erre végső soron semmi garancia sincsen. Innen messziről azt lehet kérdezni, hogy miért nem a meg nem támadást deklarálják inkább. (SzH)