Üvegzseb által homályosan

Két héten át tartott elemzőt, újságírót bizonytalanságban, hogy a pénzügyi tárca új vezetése szinte naponta mást és máshogyan tartott fontosnak az államkassza helyzetéről kommunikálni.

Az átadás-átvételt követő napon felszínre került 172,5 milliárdos többlethiány bejelentésekor a miniszter arra utalt, hogy a deficit növekedését megpróbálják mérsékelni. Még a múlt pénteki, a költségvetés módosításáról döntő kormányülésen is tartotta magát az álláspont, hogy az államháztartás hiánya nem nő tovább. Egy elejtett félmondat ugyanakkor azt sugallta, hogy a tervezett 3,2 százalékos GDP-arányos negatív egyenleg egy százalékponttal is romolhat.

Eközben a pénzügyi tárca mindvégig kiállt a mellett, hogy az előző kormánytól örökségbe hagyott, 172,5 milliárd forintnyi egyenlegromlást márpedig nem hajlandók felülbírálni, emiatt ne számítson senki restrikcióra. Az egymásnak is ellentmondó állítások tengerében máig a törvényjavasat alapos szemügyre vétele jelenti az egyetlen fogódzót.

Az egyenleg romlása 172,5 milliárd, amit a száznapos program megvalósítása 160,3 milliárd forinttal növel. Az államháztartás többletkiadásai közül 69,4 milliárdot a befizetett egészségbiztosítási járulékok fedeznek, 250,18 milliárdról pedig a központi költségvetés állja a számlát. A fentiek nagyjából megfelelnek egymásnak, ezért az ember könnyen mondhatná, hogy nagyjából -12 milliárd híján - a beterjesztett törvényjavaslat tartalmazza a május végén szükségesnek látott költségvetési korrekciókat is.

De nem érdemes abba a hibába esni, hogy a közel azonos számok mögé azonos tartalmat is rendeljünk. Hogy érthetőbb legyen: az államháztartás május végén prognosztizált éves kiadásai (a helyi önkormányzatok nélkül) 547,7 milliárd forinttal haladták meg a törvényben szereplőt. Az új pénzügyminiszter hivatalba lépését követően két hét alatt kidolgozott módosítás a kiadásokat mindösszesen 319,6 milliárddal emeli. Ez a háromszáz-egynéhány milliárd azonban csak részben feleltethető meg annak a - valamivel több mint - 500 milliárdnak.

A mindenki által figyelt gyógyszerkassza, a gyógyító-megelőző ellátások majd százmilliárdos kipótlása természetesen benne van a salátatörvényben, de az intézményi kiadások béren túl igényelt közel 230 milliárdja vagy a helyi önkormányzatok 33 milliárdos többlettámogatása már nem fért bele a benyújtott javaslatba. A nyugdíjalapnál látható 101 milliárdos túlteljesülés sem került a korrekciók közé, noha a 19 ezer forintos egyszeri kiegészítés fedezetéül szolgáló, 46,1 milliárdos költségvetési támogatást átvezették.

Két hét után persze túlzás lenne komplett költségvetés-módosítást várni, érthető, hogy csak a legszükségesebbnek tartott korrekciók kerültek be a csomagba. A központi büdzsé általános tartalékát például 48 milliárddal emeli meg a javaslat. Hogy nagyságrendileg is világos legyen: több mint duplájára nőtt a kormány által saját hatáskörben felhasználható kassza, akárcsak tavaly. Szeretném előrebocsátani: négyévente megengedhető az ilyen. Aligha várható el az új kormánytól, hogy az elődje által megszabott gazdaságpolitikát folytassa kormányzása első hónapjaiban. Azon érdemes ugyanakkor elgondolkodni, hogyan egyeztethető össze az intézkedés az üvegzsebprogram célkitűzésével, a költségvetési folyamatok átláthatóvá, kiszámíthatóvá tételével.

Ennél is jobban homályosítja az üvegzsebet a csomagnak azon része, mely az államháztartási törvényt módosítja. Megteremti annak lehetőségét, hogy a három alrendszer (a központi költségvetés, a tb-alapok, valamint az elkülönített állami pénzalapok) együttes egyenlegétől akár 5 százalékkal is letérhessen a hiány év végi nagysága. Ez az idén 365 milliárd forint - megjegyzem, hogy a módosítást kezdeményező szo-cialista frakció az elmúlt két évben rendre rosszallását fejezte ki olyan esetekben, amikor az akkori kormány hasonló nagyságrendű többletbevételek (tavaly 300 milliárd, tavalyelőtt 320 milliárd) felhasználásáról döntött - akkori szóhasználattal "önhatalmúlag".

Pusztán technikai szempontból a módosítás egyébként zseniális, messze lekörözi az alultervezéses évek során alkalmazott kreatív könyvelési technikák mindegyikét. Nemcsak azért, mert elegánsan "elkeni" az államháztartás alrendszerei közti különbséget, hanem főleg azért, mert továbbra is az egyenlegről beszél, vagyis az alkotóknak sikerült megtartaniuk az alultervezéssel összefüggő széles eszköztár minden elemét. Az esetleges többletbevétel továbbra is a kormány hatáskörében marad, amihez a parlament szavazógépként asszisztál.

Oláh gábor