Másként furcsa
Felnyitották hát az új kormány első sztrádaépítési pályázatára tett ajánlatok borítékait. A rögtönzött összevetésen kiderült, hogy a Strabag, az Egút, a Betonút és a Hídépítő Rt. egyaránt kap kisebb-nagyobb részt a feladatokból. Nyilvánvaló lett az is, hogy az előző kormány által előnyben részesített Vegyépszer ajánlataihoz képest az egyes szakaszok megépítése összességében több mint húszmilliárd forinttal kevesebbe kerül majd. Fanfár és diadalmenet: hát nem megmondtuk, hogy verseny kell ide?!
De igen, megmondták. Csak hát ezt eddig sem vonta kétségbe senki. A bökkenő mindössze annyi, hogy az adófizetők pénzével való hatékony (és nem utolsósorban tisztességes) gazdálkodás nem "versenynek látszó dolgot", hanem kőkemény, igazi versenyt kíván, ahol nem a politikai hovatartozás, hanem a szakértelem, a minőség, a határidők és az ár a döntő. Persze emellett helyet kell kapniuk bizonyos társadalmi érdekeknek is.
A mostani eredmény azonban legfeljebb árnyképe a kívánalmaknak. A pályázat zártkörű volt, vagyis valaki előre eldöntötte, ki (szalon)képes megfelelő ajánlat benyújtására. Hiányzott például a Vegyépszer, amely - politikai hátszél híján - lehet, hogy most alacsonyabb árakat szabott volna. Nem állíthatjuk tehát biztosan, hogy a legolcsóbb építőket választották.
Van azonban itt egy másik, sokkal nyomasztóbb gondolat is. A Magyar Nemzet múlt csütörtökön megszellőztette, várhatóan mely cégek hol jutnak majd munkához. A borítékok akkor elvileg még zártak voltak, az azok tartalmát ismerő pályázóknak elemi érdekük volt tudásuk titokban tartása. Mégis a lap kínosan sokszor, kínosan pontosan találta el a várható győzteseket. (Az egyetlen eltérés az, hogy az M70-est legolcsóbban a Strabag nem egyedül, hanem a Hídépítővel karöltve építené.)
Az eredmény akár azt is sugallhatja: valahol valakik előre eldöntötték a végeredményt, a pályázat csupán díszlet volt. (Aligha bontották fel nyom nélkül az összes borítékot előre az újság kedvéért.) A négyből három esetben a két legjobb ajánlat között csak 1-4 százalék volt a különbség, mégis sikerült volna külső szakértőknek eltalálni a sorrendet? Ha viszont a háttérben a megbízott cégek előre felosztották a tortát, az nem sok jót ígér a közbeszerzések idejére sem: ugyan miért ne emelnék az árakat tetszés szerint, ha egy gentlemen's agreement biztosítja, hogy úgyis megkapják a munkát?
