Fejlesztik a Széchenyi-kártyát

Majd ha kész a termék - hárította el a fejlesztés állásáról mindig készségesen tájékoztatást adó Bíró Fruzsina a bemutatását, amikor a nyáron a Ka-Vosz második vezetőjéből az elsővé lépett elő. Állja a szavát, bár fárasztó hónapok állnak mögötte. Általában reggeltől este tízig dolgozott, de gyakran éjfélkor fejezte be a munkát. Ez alól a hétvégék sem voltak kivételek. Nem bánja, hiszen nagyon érdekes volt a Széchenyi-kártya kifejlesztése. Nem titkolja, hogy nagy kő esett le a szívéről, amikor elindult a konstrukció, hiszen nagy volt a várakozás a termék iránt.

A fejlesztés első fázisán túl vagyunk - fogalmaz. Mintegy száz szakember vett részt, beszállítóként, partnerként is közel 15 cég működött közre. A második fázisban egyebek között szeretnék a hitelkeret összegét megnövelni. Erről azonban meg kell győzni az államigazgatást, a bankrendszert, hiszen a pénzt ők adják, valamint a Hitelgarancia Rt. is. Ezt legalább akkora feladatnak tartja, mint felállítani magát a konstrukciót. Ezen kívül tervezik még további szolgáltatások ráépítését is erre a kártyára. Például valamilyen multipontrendszert vagy hasonlót, amivel kereskedelmi pluszszolgáltatásokat is tudnának a kártyatulajdonosoknak nyújtani. Szeretnék az együttműködést elfogadóhelyekre kiterjeszteni, azaz megnézni, hogy hova mennek vásárolni a kisvállalkozók, és odavinni a bankterminált, esetleg kereskedelmi kedvezményt elérni ezeken a helyeken. A jövő tervei közé tartozik az ügyintézés egyszerűsítése is, hogy ne kelljen mindent papíron beadni, hanem elektronikus úton lehessen küldeni a dokumentumokat. Ez azért nem sikerült az első fázisban, mert ehhez a bankok szabályzati rendszerét kell megváltoztatni, illetve a PSZÁF-ot is meg kell győzni.

Elbukott első körben a konstrukciónak a biztosítási ügynökökre való kiterjesztése is.

Kisvállalkozásokról legfeljebb a családi háttérben hallott - vallja be a közgazdaság-tudományi egyetem külkereskedelem és turizmus szakán 1993-ban végzett szakember. Édesanyja a 80-as évektől kezdve gmk-ban dolgozott, bátyjának pedig több vállalkozása van jelenleg. Így ismeri a problémákat, és meg is tudja érteni.

Első munkahelyén, a Röltex Rt.-nél még beszerzőként kezdett. A társaságot az akkori tulajdonosa, a Bankár Kft. 1994 végén értékesítette, így pályafutását 1995-től az utóbbinál folytatta. Ott kezdettől pénzügyi vonalon dolgozott, 2001 januárjától már mint pénzügyi vezérigazgató-helyettes. Kis cégről lévén szó részt vett minden tranzakcióban az 1999-től már rt.-ként működő társaság életében.

A Ka-Vosz Rt.-hez megalakulását követően, idén március 1-jén került Réthy Imre akkori vezérigazgató hívására, akivel korábban együtt dolgozott a Bankárnál is. Ketten kezdték a munkát, főnöke szervezte a találkozókat, ő a dokumentációkat írta. Amikor pedig május végén Réthy Imrét a gazdasági és közlekedési tárca közigazgatási államtitkárává nevezték ki, ő lett a társaság vezérigazgatója. A bankokkal való korábbi napi kapcsolata sokban segítette a velük való tárgyalást, a konstrukció kialakítását - mondja. Mégis meglepte az a siker, amit a termék a bankoknál kiváltott. A pénzintézetek ugyanis nagyon jó eszköznek tartották arra, hogy közelebb kerüljenek ezekhez az ügyfelekhez.