Csecsen szövődmények
Az Európai Unióval való konfrontálódást kísérti meg Moszkva azzal, hogy ujjat húz Dániával: a csecsen világkongresszus koppenhágai megrendezése miatt lemondta Vlagyimir Putyin elnök látogatását, majd azzal vádolta meg a soros EU-elnököt, hogy "kezd felzárkózni a terrorizmust támogató országok közé", amiért nem hajlandó kiadni Ahmed Zakajevet. A csecsen kongresszuson több volt a jó szándékú önjelölt közvetítő, mint a vérbeli csecsen, s azok között sem akadt normális mércével mérve egyetlen terrorista sem. Zakajev a 97-ben törvényesen megválasztott és akkor még Moszkva által is elismert Aszlan Maszhadov csecsen elnök külföldi képviselőjeként vett részt az összejövetelen. Moszkva most mindkettőjüket azzal vádolja, hogy felelősek a csecsen terroristáknak az orosz fővárosban végrehajtott túszejtéséért; ez a vád a világ szemében nem valós, és Dánia nem ad ki senkit olyan országnak, amelyben halálbüntetést is kiszabhatnak.
Moszkva azt elérte, hogy az egy hónap múlva esedékes EU-orosz csúcs színhelyét áttegyék Koppenhágából Brüsszelbe, s azon Putyin is részt fog venni. Moszkvából nézve éppenséggel Dánia lehet a renitens, s Brüsszel kockáztatja meg a konfrontációt. Valószínű, hogy az EU nem kíván uniós szintű bonyodalmat Moszkvával, az viszont biztos, hogy - ha úgy adódik - nem tagadja meg szolidaritását Dániától.
A helyzetet bonyolítja, hogy az USA az első perctől kezdve "a csecseneket" tette felelőssé a moszkvai tragédiáért, mintegy viszonozva Putyin tavaly szeptemberi előzékenységét, aminek a hátterében már akkor is az sejlett, hogy elvárja: Csecsenföld és az ottani háború minősüljön orosz belügynek. Az orosz-amerikai viszontszolgálatok szövevényében még inkább el fognak sikkadni azok a normatív megfontolások, amelyek szem előtt tartásával az EU - és különösen parlamentje - szót emelhet a csecsenföldi rendezésért. (SzH)
