Egészségtelen növekedés

Két-három hónapja még általánosan elfogadott nézet volt, hogy a magyar gazdaság egyensúlyi problémái a választási év végével (és ezzel együtt a gazdaságpolitikai racionalitás visszatértével) automatikusan megoldódnak. Azóta azonban kiderült, hogy a költségvetési és folyó fizetési mérleghiány a várakozásokat messze meghaladó mértékben növekszik, és év végére mindkét deficit aggasztó mértékű lesz.

Ezt látva a Fitch hitelminősítő szervezet is kifejezte "nemtetszését", márpedig egy esetleges leminősítés a kamatok emelkedésével, így az adósságteher növekedésével járna. Nem érdemes azon filozofálgatni, hogy a hitelminősítő intézmények reakcióideje miért aszimmetrikus, vagyis miért reagálnak rendre gyorsabban a rossz hírekre, mint a kedvező tendenciákra.

Az üzenet inkább az lehet, hogy külföldi gazdasági szereplők egy csoportja úgy látja: a gazdaságpolitika nem eléggé elkötelezett a konszolidálásban. Márpedig jelen pillanatban a kedvező piaci értékítélet alapvetően annak köszönhető, hogy a befektetők azt gondolják, a következő évben a hazánkban megszokott választási ciklikusságnak megfelelően úgyis javul a helyzet, az idei év meg már úgyis "elment". Ha azonban ez a hitelesség elveszik, az könnyen visszaüthet a forintárfolyamban, inflációban és egyéb pénzügyi kondíciókban.

A kedvezőtlen egyensúlyi viszonyok egy másik kellemetlen tényre is felhívják a figyelmet. A gyenge világgazdasági konjunktúra mellett az erőteljes - de nevezhetjük nyugodtan felelőtlennek - anticiklikusság igen komoly egyensúlyi következményekkel jár. Ez pedig újra rávilágít arra a kíméletlen közgazdasági alapigazságra, hogy kis nyitott gazdaságok nem függetleníthetik magukat a nemzetközi folyamatoktól. A jelenlegi külső recesszió mellett nem lehet egészséges módon 3 százalékot meghaladó fejlődést produkálni, vagyis - fogalmazzunk keményebben - ma a magyar gazdaság egyszerűen túlságosan gyorsan növekszik.

Ebben a helyzetben a gazdaságpolitika két dolgot tehet: belenyugszik, hogy a gazdaság trendjei belesimulnak a világgazdasági folyamatokba (és a magasabb növekedési potenciálra hagyja a felzárkózás feladatát), vagy tovább rázza a ketrecet. Csak nehogy felboruljon.