Máris nyernek a bővítéssel

A bővítésnek az EU máris nyertese. Ez az elmúlt héten sokak számára váratlan területen, az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló tárgyalásokon mutatkozott meg, mégpedig a hatalmi súly megnövekedésén keresztül. Az immár 25 ország nevében tárgyaló unió ugyanis az EGT három tagjától (Norvégiától, Izlandtól és Liechtensteintől) azt kérte, hogy növeljék már meg az EGT működtetésére adott befizetéseiket - a jelenlegi hússzorosára, legalábbis ha hinni lehet a Financial Times beszámolójának.

Mi is az az EGT? Az említett három ország nem kívánt EU-tag lenni az integráció legutóbbi bővítési hulláma során a kilencvenes évek elején-közepén, de az unióval való szoros gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokból, a "négy szabadság" előnyeiből (az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad mozgásából) nem akart kimaradni. Így ők az integrációhoz az EGT-n keresztül kapcsolódnak, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy EU-tagság mínusz közös agrárpolitika, bel- és igazságügyi együttműködés, közös kül- és biztonságpolitika, euró, felzárkóztatási alapok, döntéshozatali részvétel és uniós költségvetés.

EGT-költségvetés azonban létezik, és az unió most éppen arra hivatkozva kéri a hármak hozzájárulásának felemelését évi 24 millióról 500 millióra, hogy a bővítés révén a norvég, izlandi és liechtensteini cégek is nagyobb lehetőségeket kapnak az egységes piacon. Az EU ebből és a bővítés során megnövekedett alkuerejéből egyaránt hasznot húz akkor, amikor nagyobb hozzájárulást követel a hármaktól. "Ésszerű, hogy a költségeket mindazoknak meg kell osztaniuk egymás között, akik részesülnek ennek a piacnak az előnyeiből, beleértve Norvégiát, Izlandot és Liechtensteint is" - szögezte le az Európai Bizottság illetékes tagja. És ez még csak a kezdet azon előnyök esetében, amihez az integráció egészét juttatja a bővítés a nemzetközi porondon. (UGy)