Versenyképességi kérdőjelek

Az összes meglévő eltérés mellett a csatlakozó közép-európai gazdaságokra sok szempontból hasonló trendek jellemzők a költség- és árversenyképesség alakulását illetően. Ilyen általános folyamatnak tekinthető a nominális árfolyam erősödése, a termelői és fogyasztói árindexszel deflált reálárfolyam felértékelődése és az árversenyképesség romlása. Hasonlóképpen a gazdaságok többségében eltérő időben és mértékben, de a mérséklődő inflációval és a ciklikus állapottal inkonzisztens nominális bérkiáramlás valósult meg az elmúlt 1-2 évben, ami jelentősen rontotta versenyképességüket.

Az említett folyamatok részben elkerülhetetlenek, és a felzárkózás, a reálkonvergencia szükségszerű elemei. Az elemzett folyamatok mögött azonban hibás gazdaságpolitikai döntések, a gazdaságok rugalmatlansága is áll: ilyen a jövedelempolitika növekedéssel és ciklikus körülményekkel inkonzisztens fellazulása, az államháztartás finanszírozási szükségletének és folyó kiadásainak növekedése, a telephelyköltségek emelkedése.

Magyarország esetében az árversenyképesség gyorsan romlott 2002-ben, de ez több év átlagát és a többi csatlakozó országot figyelembe véve sem tekinthető jelentősnek. A bekövetkezett reálfelértékelődés ellenére a kereskedelembe kerülő javakat előállító szektorok képesek voltak az euróövezet importkeresletének növekedését meghaladó mértékű exportnövekedést realizálni. Ugyanakkor a gazdaság bővülése szempontjából rendkívül kedvezőtlenül alakult a költség-versenyképesség, amelynek romlása mögött elsősorban nem az árfolyam változása, hanem a termelékenység lassuló ütemű növekedését messze meghaladó és az elmúlt két évben folyamatosan gyorsuló jövedelemkiáramlás állt.

Az említettek miatt a forint sávközepének eltolása és ennek alapján a hazai valuta mesterséges gyengítése nem tudja a versenyképesség növelésében megjelölt célját elérni. Ennek az a legfontosabb oka, hogy a sáveltolás közvetlenül csekély mértékben hat a versenyképességre, míg közvetve az áttételes makrogazdasági hatásokon keresztül inkább kedvezőtlenül befolyásolja azt. A sáveltolás az árversenyképességet csak azoknál a termelőknél javítja, amelyek nettó exportja jelentős, és a devizában realizálódó bevételek mellett költségeik elsősorban forintban jelentkeznek. A sáveltolásból eredő mérsékelt forintgyengülés sem az elmúlt 24 hónapban bekövetkezett egységnyi munkaköltség-növekedést nem tudja semlegesíteni, sem pedig - megfelelő jövedelempolitika hiányában - megakadályozni nem tudja, hogy hasonló egyensúlyhiány a közeljövőben is kialakuljon.

Miközben közvetlen hatása nem jelentős az ár- és költség-versenyképesség alakulására, a sáveltolás közvetett hatásai (kamatlábak növekedése, az inflációs várakozások erősödése, a monetáris politika hitelességének csökkenése, az árfolyamkockázat erősödése) inkább rontják a kereskedelembe kerülő javakat előállító ágazatok versenyképességét.

A gazdaság ár- és költség-versenyképességének javításához kereslet- és kínálatoldali lépésekre egyaránt szükség van. A keresleti oldalon elkerülhetetlen a fiskális és jövedelempolitika erőteljes korrekciója, aminek a közösségi és lakossági fogyasztás erőteljes visszafogásában kell testet öltenie. Miközben a fiskális politika esetében a kiigazítás lassan elkezdődik, kérdéses, hogy a bejelentett lépések elégségesek lesznek-e a kívánt fordulat elérésére. A kedvezőtlen ciklikus folyamatok, a forintleértékelés következményeinek a kamatkiadásokra gyakorolt kedvezőtlen hatása kérdésessé teheti a fiskális korrekció sikerét. A jövedelempolitikában szükséges kiigazítás ennyire sem érvényesül, a tavalyi dinamikus bérkiáramlást követően 2003-ban nem bérstopról beszélünk, hanem arról, hogy a reálbérek emelkedése nagyon nagy mértékben meghaladja a kibocsátás és a termelékenység növekedését. Ezért rendkívül szigorú jövedelempolitikára van szükség a közszférában, ezt követve a magánszektorban.

Az előzőhöz kapcsolódva hosszabb távon érvényesülő lépések is kellenek. A humán- és fizikai tőke kínálatának bővítésére, az élőmunkára nehezedő állami terhek csökkentésére, a monopolpozíciók felszámolására és a piacra történő belépés további könnyítésére lenne szükség.