Élénkítő lehet a földjelzáloghitel

A pénzintézetek eddig sem zárkóztak volna el a banki termékek körét bővítő földjelzálog-hitelezéstől, de mindenekelőtt hiányzott a kölcsönzési kockázatot normális mederbe terelő garanciarendszer. Emellett az 1990-es évek elején indult földprivatizáció után a tulajdonviszonyok kaotikussá váltak, ami miatt sokáig a földpiac egyáltalán nem működött. E téren persze ma sincs rend, mivel továbbra is jelentős forgalmazási (földvásárlási) korlátozások vannak érvényben és politikai lózungok maradtak a különböző kormányok által beígért birtokrendezési programok is.

A helyzet mostanra főként abban változott meg, hogy az előző kabinet idején létrehozott nfa a földpiacon egyre aktívabb szabályozási szerepet igyekszik betölteni. Banki szempontból alapvető fontosságú, hogy a megerősödő szervezet biztosítékot tud nyújtani azokra az esetekre, ha az adósok a földjelzáloghiteleket nem törlesztenék. A mai földügyi szabályozás ugyanis tiltja, hogy a föld jogi személyek (például a bankok) tulajdonába kerüljön, ami a kinnlevőségek biztonságos behajtását meglehetősen nehezítené. Mostantól viszont a földalap lép az adósok helyére, ha azok a nem fizetnek.

Mára létrejött a hitelfolyósításhoz szükséges földértékelési szabályrendszer is, az nfa pedig pályázattal kiválasztotta és úgynevezett közbizalmi listára helyezte azokat a szakembereket, akik hiteles vagyonértékelést végezhetnek. Ennek ellenére - az elhangzott nyilatkozatok szerint - mind a földalap, mind a banki szféra kínosan ügyel arra, hogy a megállapított föld- és hitelbiztosítéki érték reális legyen. Emiatt a hitelkihelyezések előtt többszörös ellenőrzési mechanizmus működik majd, ami az ügyintézési időt növelheti.

Pedig a hosszú távú (10-15 éves) földjelzálog-hitelezés kockázata önmagában is csökkenhet azzal, hogy a földárak a jövő évi európai uniós belépéssel egészen biztosan emelkedésnek indulnak, és a csatlakozási megállapodás szerint tíz év múltán - bizonyos feltételek mellett - a jogi személyek és a külföldiek földvásárlását is lehető kell tennünk. A kedvező perspektíva nyilvánvalóan fokozza a földjelzálog-hitelezés iránti érdeklődést, de egyelőre - a kiterjedt vidéki hálózattal, illetve a szakapparátussal rendelkező pénzintézeteken kívül - várhatóan kevés bank tudja csak e tevékenységet felfuttatni.

Kétségtelen ugyanakkor, hogy a várhatóan kedvező kamatfeltételekkel jelzáloghitelhez jutó egyéni mezőgazdasági vállalkozók (őstermelők, családi gazdaságok) újabb esélyt kaphatnak a versenyképes birtokok létrehozására még az uniós csatlakozás előtt. A forráshoz jutás különösen fontos lehet a mai piaci válságok és természeti csapások közepette, amikor előreláthatólag nem képződnek kellő bevételek a gazdálkodási méret fejlesztéséhez. Nem tudni viszont, hogy az EU-s tagság kapujában a földtulajdonosok spekulációs okokból mennyire várnak ki, vagyis mennyi lehet az eladásra felkínált terület. Az új hitelforma mellett is gond marad továbbá, miként alakíthatnak ki versenyképes területnagyságot a bérletre kényszerített jogi személyek (szövetkezetek, társas vállalkozások). Emellett a koncentrációnak és hitelezésnek több szempontból gátat szabhat az elaprózott birtokszerkezet, amelynek átformálásához (a földtulajdonok átrendezéséhez, különböző állami kártalanításokhoz) korábbi FVM-es felmérések szerint legalább 100 milliárdos forrásra lenne szükség.