Nem nőtt a bizalom

Viszonylag csendes héten vagyunk túl, különösen, ha az előző, jóval "zajosabb" időszakhoz viszonyítjuk az elmúlt napok történéseit. Makrogazdaság-politikai fronton csupán a jövő évi kiigazítás mikéntjéről szóló pletykák jelentettek újdonságot, de mivel újabb nagy jelentőségű nyilatkozatok nem születtek, így nem esett tovább a forint árfolyama. Igaz, rendkívül alacsony forgalom mellett meglehetősen erős napon belüli árfolyam-ingadozásokat produkált a hazai valuta.

Az elmúlt hét inkább az "emésztés" időszakának tekinthető abból a szempontból, hogy a szakértők jelentős része most módosította a korábbi előrejelzéseit. A Reuters piaci felméréséből az derül ki, hogy az inflációs és a kamatvárakozásokat is feljebb srófolta a következő évi költségvetés sarokszámainak bejelentése. A megkérdezett elemzők áremelkedési ütemre vonatkozó prognózisa immár meghaladja a jegybank által deklarált célsávot, ez pedig a 2004-es cél bejelentése óta először fordul elő. Ennél kellemetlenebb, hogy az előrejelzések szerint 2006-ig nem teljesülnek sem az inflációs, sem az államháztartási hiányra vonatkozó célok, ez pedig a 2008-as eurózóna-csatlakozással kapcsolatos pesszimizmust fejezi ki. Az elemzők annak ellenére sem számítanak a makropálya ezen elemeinek megtartására, hogy az utóbbi két hétben némileg optimistábbá váltak a forintárfolyam előrejelzésében. Az elemzőknek a júniusi jegybanki és piaci kamatemelkedés gyors visszafordulásába vetett reményeit megrengették a költségvetési tervek és az ezt követő, szigorú politikára utaló jegybanki nyilatkozatok - jegyzi meg az elemzés. Az előrejelzések szerint augusztusi ülésein a monetáris tanács nem csökkenti a kamatokat, és egész évben mindössze 0,5 százalékpontot von vissza a júniusi 3 százalékpontnyi kamatemelésből.

A második negyedévben 5,8 százalékra süllyedt a munkanélküliségi ráta az év eleji 6,4-ről. A gyors csökkenés következtében a mutató már csak 0,2 százalékponttal áll magasabban a tavalyi történelmi mélypontnál. (Ez a bizonyos 6,4 százalékos érték egyébként annyira kiugrik a korábbi időszak trendjéből, hogy az sem elképzelhetetlen, egyszeri esemény vagy mintavételi hiba áll a háttérben.) Továbbra is jelentősek a régióbeli különbségek: a legalacsonyabb rátát a közép-magyarországi térségben regisztrálták (4,1 százalék), a legmagasabbat ismét az észak-magyarországiban (9,8). Valószínű, hogy a gazdaságföldrajzi különbségek még ennél is nagyobbak. Általános szabályként megfigyelhető, hogy ahol magasabb a regionális munkanélküliségi ráta, ott alacsonyabb az aktivitási arány. (MI)