Rengeteg még a tennivaló

A hazai polgári légi közlekedésnek manapság legfontosabb feladata, hogy 2004 májusára mind teljesebben felkészüljön arra, hogy versenyképes legyen az EU piacán. E téren a legjobb helyzetben a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező nagy cégek vannak, míg a közepes vállalkozások egy része, mint a JAS is, már felismerték ennek szükségességét, és következetesen készülnek a csatlakozás utáni életre. Ám a kis cégek - amelyek a polgári légi közlekedés vállalatainak mintegy 90 százalékát jelentik - jelentős része még adós ezzel a felismeréssel, így félő, hogy már rövid távon nehéz helyzetbe kerülnek - értékeli a hazai helyzetet Antal Zoltán, aki a légügyi igazgatóság, majd a Polgári Légiközlekedési Hatóság vezetőjeként korábban több éven keresztül közelről szemlélhette e szakterület napi életét, nehézségeit. E tapasztalatokat hasznosítja most, amikor a nyolc, légi közlekedésben érdekelt cég által létrehozott közös vállalat vezetői székében hangolja össze a munkát.

A JAS-nál, de más cégeknél is a nemzetközi megméretésre való felkészülés ugyan most jelentős energiákat emészt fel, ám ez az erőfeszítés már rövid távon is gazdasági hasznot jelenthet. Elsősorban a pilótaképzés, az üzemben tartás és a karbantartás-javítás területén kellene naprakésznek lenni, hiszen itt várható leginkább a konkurencia megjelenése. A közös vállalat megalakulását követően már cseh és holland cégek jelezték csatlakozási szándékukat, amit az alapítók szívesen vennének. Ez ugyanis megkönnyítené a közös európai piacon való megjelenést. Ám nemcsak a már érdeklődő vállalkozásokat látják szívesen, hanem minden olyan csatlakozóra számítanak, amelyek felismerik az EU-integráció támasztotta követelmények fontosságát. A szakember úgy véli, a légi közlekedésben dolgozók egy részének szemléletében is változásra van szükség ahhoz, hogy versenyképesek, kellően rugalmasak lehessenek.

A légügyi szakember egyébként úgy látja, a polgári légi közlekedés fejlettségét tekintve Magyarország a csatlakozó országok között a rosszabb helyzetűek közé sorolható, ám jók az adottságok ahhoz, hogy pezsgő, gazdasági értelemben jól prosperáló ágazat legyen e terület. Bár 250 kilométerenként nálunk még nincs fejlesztendő, főként pedig működő repülőtér, mint ahogy azt elvárják a fejlettebb országokban, ám számos jó adottsággal rendelkező, jelenleg még kihasználatlan légikikötőnk van. Ezek fejlesztése nemcsak az ágazat, de az adott régió és az ország számára is gazdasági hasznot jelentene. Ezek közé sorolható a debreceni légikikötő, s e körbe tartozik a jelenleg használaton kívül lévő mezőkövesdi, kiskunlacházi, tököli reptér is. E légikikötőkben oktató-, javító-, karbantartó, üzemeltetőbázis létrehozására már eddig is volt érdeklődés, s ez várhatóan a jövőben élénkülni fog. Ez a felkészült hazai cégek számára is üzleti lehetőséget jelenthet.