BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

VG-Körkérdés

A munkaadók a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében irreálisnak tartják azt a szakszervezeti követelést, miszerint néhány nyugat-európai és skandináv államhoz hasonlóan Magyarországon is vezessék be a 38 órás munkahetet. Úgy vélik, hogy Magyarország régiós versenyképessége romlott, változatlan keresetek mellett a munkáltatók fajlagos bérköltsége emelkedne, s nem segítene a munkanélküliség csökkentésében sem.
2003.10.03., péntek 00:00

Kollár Márton

A Jászberényi Aprítógépgyár Rt. humánigazgatója



Romló versenyképesség



"Munkáltatóként elvben üdvözölném a 38 órás munkahét bevezetését, de úgy gondolom, hogy a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében ennek nincs realitása. A csökkentett munkaidő csak úgy nyerhetne polgárjogot, ha a gazdaság teljesítménye nem csökkenne, s ehhez ötszázalékos hatékonyságnövelésre lenne szükség. A magyar gazdaság számos gonddal küszködik, a régióban szerzett versenyelőnyünk fogyóban van, s nem lehet figyelmen kívül hagyni a világgazdasági recesszió kedvezőtlen hatásait sem. A 38 órás munkahét bevezetése nem enyhítené a munkanélküliséget sem, s változatlan munkabérek mellett a munkáltatók fajlagos bérköltsége emelkedne. Nem tartanám helyesnek, ha a munkabékét a munkaidő csökkentésével akarná megteremteni a kormány; úgy vélem, hogy a 38 órás munkahétről szóló esetleges társadalmi vita felesleges időpocsékolás lenne. Véleményem szerint optimális esetben öt-hat év múlva lehet aktuális ez a kérdés."



Hrecska Árpád

magánvállalkozó internetes válasza



Kifizetetlen túlmunka



"Szerintem a 38 órás munkahét bevezetése a jelenlegi helyzetben csak versenyhátrányt jelentene a vállalkozások számára, mivel növeli a munkaórára eső bért, a gazdaságélénkítő csomag hatásait semlegesíti. Munkahelyteremtő hatása nincs, a több műszakos munkahelyeknél növeli az eltitkolt munkaórák számát, a minimálbér emelését pedig indokolatlanná teszi. Úgy vélem, hogy a magyar gazdaságban nem a munkaidő mértéke a fő probléma, sokkal inkább azoknak a munkaóráknak a száma, amelyek ledolgozása után bért nem fizetnek a munkaadók. Számos cégnél dívik az a rendszer, hogy a túlmunkát nem fizetik ki a dolgozóknak, akik sokszor kiszolgáltatott helyzetben vannak, félnek attól, hogy elvesztik az állásukat. A jelenlegi gazdasági helyzetben az erről szóló döntést legalább három-négy évre el kell halasztani, ellenkező esetben majd figyelhetjük, hogyan nő a külföldi befektetések száma Szlovákiában, míg mi itthon 38 órában vagyunk munkanélküliek."



Karsai Béla

A Karsai Műanyagtechnika Rt. elnöke



Nehézkes munkaszervezés



"Cégcsoportunk életében zökkenőket okozna a 38 órás munkahét bevezetése, mivel üzemeink többségében folyamatos a termelés. Ez azt jelenti, hogy a karbantartásokat leszámítva termelőberendezéseink a hét minden napján három műszakban, nyolcóránkénti váltással üzemelnek, s ehhez tökéletesen megfelel a 40 órás munkahét. A 38 órás heti munkaidő jelentősen megnehezítené a munkaszervezést, s újabb alkalmazottak munkába állítását tenné szükségessé. Nem tudom, hogy jelenlegi munkatársaink mennyire üdvözölnék azt a javaslatot, ha 40 óra helyett csak heti 38 óráért járó fizetést kapnának. Azt ugyanis világosan kell látni, hogy versenyképességünket - s itt nemcsak cégcsoportunkról, hanem a hazai ipar egészéről beszélek - nem ronthatjuk teljesítmények nélküli bérek kifizetésével. A fejlett országokban a termelés hatékonysága, a technika és a technológia magas színvonala megengedi, hogy megfontolják a 38 órás heti munkaidő bevezetését."



Sólyom Ferenc

Az ASG Gépgyár Kft. ügyvezető igazgatója



Demagógia



"Nem értem, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben hogyan vetődhetett fel ez a kérdés, gondolom, hogy a munkaadók körében egyértelmű elutasításra talál majd. A 38 órás munkahét bevezetéséről szóló elmélkedéseket népbutító demagógiának tartom. Gazdasági indoka ugyanis nincs, a magyar vállalkozások többsége amúgy is komoly harcot vív azért, hogy versenyképességét a kül- és belpiacokon megőrizze. A munkaidő csökkentése ugyanakkor rontaná a versenyképességet, változatlan kereseteket figyelembe véve növekednének a bérköltségek. Azt pedig, hogy egy vállalkozás milyen béreket tud fizetni, piaci pozíciói határozzák meg. Hibás az a szakszervezeti felvetés is, hogy kedvezően hatna a munkanélküliségre. Saját példánkból tudom, hogy a környéken milyen nehezen találunk szakképzett munkaerőt, ezért alkalmazunk például külföldi vendégmunkásokat, illetve bejáró dolgozókat is. Nem véletlen, hogy mely országokban tudták csökkenteni a munkaidőt."



Szabó István

Az Ezüst Kanál Kft. ügyvezetőjének internetes válasza



Pótcselekvés



"Magyarországnak ma nem a munkaidő csökkentésével kellene foglalkoznia, hanem a munkaerő hatékonyságának, termelékenységének növelésével, a foglalkoztatottak munkahelyeinek megtartásával, a munkahelyeken a törvény által biztosított jogok garantálásával. Sok vállalkozásnál ugyanis gyakorlat, hogy az elvégeztetett túlmunkát nem fizetik ki, a kiszolgáltatott helyzetben lévő dolgozók pedig nem tudnak jogaiknak érvényt szerezni. A 38 órás munkahétről szóló polemizálást tipikus pótcselekvésnek tartom, úgy tűnik, hogy a munkaügyi kormányzatnak a munkaerőpiacot illetően nincsenek hatékony elképzelései, illetve koherens jövőképe. Ez a vita ismét csak a munkaadók és a munkavállalók egymás elleni kijátszására alkalmas. A 38 órás munkahetet legfeljebb az állami szektorban tartanák be, a magyar kis- és középvállalkozások többségénél vélhetően csak papíron létezne, a cégeknek ugyanis meg kell őrizniük versenyképességüket."







alulra

2003. szeptember 25. és október 2. között 472 leadott szavazat







A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.