Kidobhatják terveiket a lakáspiacon érdekelt ingatlanos vállalkozók. Már megint átírta azokat az élet - és a kormány. Az év elején még arra panaszkodtak, hogy nem tudják megfelelő ütemben bővíteni a kapacitásaikat a megugró kereslet kiszolgálására. Aztán kora ősszel megcsapta őket a telekáfa sunyi szele, s erre novemberben rá is fáztak. Most meg itt az újabb hideg zuhany, a felszökő hitelkamat.
Hidegfejű vállalatvezető ilyenkor tízig számol, majd kimondja a verdiktet: vissza kell fogni a nagy ívű fejlesztéseket. Bárkivel is beszéltem a vállalkozói körben az újabb kormánydöntés óta, mindegyikük azt mondta: gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ugyan nem állítják le a projekteket, de megpróbálják kitolni a finanszírozás futamidejét. Kereslet ugyanis továbbra is lesz, legfeljebb a spekulatív érdeklődők-vásárlók aránya csappan meg.
A cégek banki kapcsolata tehát kulcskérdés. A mind gyakoribb több száz lakásos beruházásoknál általában 60-70 százalék a kölcsön aránya, ez több milliárd forintos teher a felvevőnek és kinnlevőség a pénzintézetnek. Egyiküknek sem érdeke, hogy meghiúsuljon az építkezés. Kemény alkudozás indul tehát a közeli napokban, és kompromisszum lesz a vége.
Nehezebb a vásárlók meggyőzése. Azon cégeknek lesz könnyebb dolga, amelyek alapos marketingmunkát végeztek: vonzó helyszínt választottak (ezt hajlandók a leginkább megfizetni a vevők), variálható a projektjük és van tartalékuk. Nem feltétlenül anyagi tartalékra kell gondolni. Segíthet, ha van egy másik, jól menő üzletág is a tarsolyban. Erre azonban csak azok a vállalatok hagyatkozhatnak, amelyek eleve a piac középső és felső harmadában vannak. A tőkeszegény kisebbek nem reménykedhetnek, esélyük sincs. Marad a felszámolás, vagy a beolvadás egy nagyobba. Ez az egyik biztos következménye a mostani kormányszigornak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.