Ki fizeti a révészt?

Az elmúlt napokban megjelent külföldi forró tőkét emlegető cikkek sok kisbefektetőnek alig mondanak valamit. Ők csak azt látják, hogy részvényeik, kötvényeik, állampapírjaik, befektetési jegyeik értéke a jegybank - hatástalannak bizonyult - kamatemelése miatt tetemesen csökkent. Akik viszont bankbetétekbe helyezték pénzüket, némileg talán felderültek: az alapkamatnál jóval szerényebb mértékben ugyan, de a bankok is sorra emelik kamataikat. Azok pedig, akik ezzel sem rendelkeznek, alighanem azt hiszik, számukra a módosítás semleges.

A forintgyengülés és a kamatemelés hatása azonban messzire elér. Ha mégsem csupán néhány napos vagy hetes kilengésről van szó, jövőre az állam finanszírozása többe kerül, vagyis a költségvetés kiadásait a tervezettnél is jobban vissza kell fogni, ami még több állami alkalmazott elbocsátását jelentheti.

Ha a forintot továbbra sem sikerül erősíteni, a devizában hitelt felvevők kamatterhei is emelkednek. A főként a gépkocsivásárlók körében népszerű konstrukció visszaüthet: a külföldi kamat mellé felvállalt árfolyamkockázat megdrágíthatja a hitelt. Igaz ez a vállalatokra is, amelyek újabb racionalizálásokkal válaszolhatnak. Drágulnak az importtermékek és a külföldi vakáció is.

A magasabb kamatok megjelennek az MNB minapi bírálata szerint már így is aránytalanul drága fogyasztási hitelek árában, s nagy feszültséget okozhatnak a lakáshitelezési rendszerben is. Ez utóbbi népszerűsége eddig csak az államot aggasztotta: a százalékban rögzített kamattámogatás a hitelállomány gyarapodásával egyre nagyobb terhet jelent. A biztos hozamot bezsebelő bankok azonban eddig együtt örültek az alacsony kamatot élvező ügyfelekkel.

Csakhogy a forrásszerzés drágulásával a hitelintézetek most egészen addig a határig emelték áraikat, amely felett az állam már nem ad támogatást. A további hozamemelkedés oda vezethet, hogy a bankok ellenérdekeltté válnak a kihelyezésben, s az első adandó alkalommal felmondják a már megkötött szerződéseket is. Így a hiteltámogatási igény nem nő tovább, s ha a magas kamat megnyesi a háztartások eladósodási kedvét, akkor a lakosság immár nettó megtakarítóként még könnyíthet is a költségvetési hiány

finanszírozásán. De milyen áron?